2010. december 15., szerda

Székely szöcske

Magyar kutatók új szöcskefajt különítettek el Hargitán.
A cikk itt olvasható:
http://www.origo.hu/tudomany/20101215-ciripelese-alapjan-fedeztek-fel-egy-uj-szocskefajt-magyar-kutatok-a.html

Téli madáretetés = nyári gyümölcstermés

A karácsonyi ajándék - őrület és a havas - sós utak okozta bosszúságok közepette a természetről is muszáj szót ejtenünk. Mert nem is alszik olyan mélyen. Például az itt maradó madarak  télen minden idejüket táplálékkeresésre fordítják.  Könnyen segíthetünk nekik egy kis élelem kihelyezésével, a gondoskodást pedig nyáron százszorosan hálálják meg!
Az itt áttelelő fajok közül azok is a lakott települések közelébe húzódnak, amelyek amúgy nem szeretik az ember közelségét. Megtanulták, hogy télen a kertek közelében több az élelem. A tél folyamán a kertben, teraszon jól tartott madarak tavasszal se fognak túl messzire költözni.
Etetőnkön felbukkanhatnak például a szén-, kék-, barát-, fenyvescinegék, csuszkák, nagy-, közép-, kistarkaharkályok, erdei-, fenyőpintyek, meggyvágók, zöldikék, tengelicek, csízek, citromsármányok a mezei és házi verebek mellett.
Ezen fajok többsége tavasz elejétől ősz végéig ’húsevő’ azaz elpusztít mindenféle hernyót, pókot, rovart és rovarlárvát. Megszabadítja a fákat, bokrokat, veteményes kertet a kártevőktől, minket, embereket a bársonylegyektől, lószúnyogoktól, poloskáktól.
Egy jól elhelyezett etető vidám életének nyomon követése pedig csak plusz szórakozás az esti sorozatok mellé.

egy kreatív ötlet a madárbarát Göd honlapjáról

Az etetés, etető építés szabályairól rengeteg információ olvasható interent-szerte.A legfontosabb, ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, amíg ki nem tavaszodik. Akkor viszont mindenképpen!
Például: 

2010. december 6., hétfő

A karácsony mumusa

Jön az ünnep, szabadság, pihenés, vendégek, azaz napokig tartó sütés-főzés és a mindezt megelőző takarítás! Gondolom senkinek nem ez a kedvenc része a karácsonyi készülődésnél. De muszáj átesni rajta. Most itt, nem fogom részletekbe menően elemezni a lakásfényesítés csínját-bínját, csak pár ötletet szeretnék ajánlani a természetes és környezetbarát takarításhoz.

Felejtsük el a szuper-erős vegyszereket, ezek nem csak természetbe kiszabadulva mérgezőek, hanem használat közben belélegezve se egészségesek. A fegyvertárunk legyen: a mosószóda, a szódabikarbóna, az ecet, a szappan, és a melegvíz. 

Itt van egy szellemes videó a Zöld-Pók Alapítványtól és a Tudatos Vásárlók Egyesületétől:

Nézzük, mivel is varázsolta tisztává a videóban Réka a több mint 10 éve elhanyagolt legénylakást:

 Mosószóda: Azaz a természetben is megtalálható nátrium-karbonát (Na2CO3), melynek vizes oldata lúgos kémhatású, ezért jó tisztítószer, oldja a zsírt, lágyítja a kemény vizet.  
Szódabikarbóna: Ami tulajdonképpen nátrium-hidrogénkarbonát (NaHCO3), vizes oldata enyhén lúgos. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható. 
Ecet: másnéven esetsav (CH3COOH), ezt nem kell bemutatni, és valószínűleg vízkőoldó hatását is biztosan mindenki ismeri.
Szappan: A legősibb mosószer. Kémiai meghatározással a szappan karbonsavak nátriumsója. Régen úgy állították elő, hogy zsíros és faggyús állati eredetű anyagokat lúgkővel (NaOH) főztek össze.  Minél kevesebb az illatanyag, annál környezetbarátabb a termék!


Néhány link a témában:

2010. december 2., csütörtök

Nyomtatni vagy nem nyomtatni?

Minden magára valamit is adó cég/alapítvány/egyesület/magánszemély/stb. felhívja tisztelt címzettjeinek figyelmét, hogy környezetvédelmi okok miatt, ha nem muszáj, ne nyomtassa ki az e-mailt/hírlevelet/dokumentumot, amit kapott.
De valójában mit spórolunk, hol a határ? Az rendben van, hogy ne használjunk fölösleges papírt, óvjuk a fákat. De mégis mennyi energia a nyomtatás vagy a számítógép használata?

Ez utóbbi egyszerű:
1 kWh villamos energiával monitortól függően átlagosan 3-4 órán keresztül lehet használni a számítógépet, a hatekony_energia.pdf információi szerint, amit a https://e-iroda.eon-tiszantul.com oldalról tölthető le.
A továbbiakban az egyszerűség kedvéért számoljunk 210 perccel (3.5 óra). Ennyi idő alatt 1 A4-es oldal/perc sebességgel számolva kb. 210 oldalt lehet elolvasni. Figyelembe véve, hogy monitort bámulunk és, hogy kutatások szerint ilyen sebességgel csak kb. 60%-t értjük a szövegnek, számoljunk 100 oldallal. (http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=37318)
Tehát 100 oldal elolvasása (vagy 20 oldal 5x-i elolvasása, vagy 1 oldal nézegetése 3-4 órán át stb.) a számítógépen kb. 1kWh fogyasztást jelent. (1 oldal 1x-i elolvasása 2.1 perc alatt 0,01 kWh)
A további számításokhoz feltételezzük, hogy a számítógép és a nyomtató már be van kapcsolva. A nyomtatás 1 oldalas és fehérpapírra történik.

A nyomtatás fogyasztása:
A nyomtató működtetése elenyésző mennyiségű energiát igényel a számítógéphez képest - feltéve, ha csak akkor kapcsoljuk be, amikor nyomtatunk. Ezért áramfogyasztását kihagyjuk a számításból.
Egyes típusok ugyanis standbyban is jelentős energiát vesznek fel: egy átlagos, 5 éves lézernyomtató készenléti üzemmódban körülbelül 16 wattot fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy évente 4-5 ezer forintunkba kerül, ha minden nap 24 órán keresztül standby üzemmódban hagyjuk a nyomtatónkat. Ezzel szemben mindössze pár száz forintnyi áramköltséggel jár egy évben, ha mindennap kinyomtatunk 20 oldalt, és csak a nyomtatás idejére kapcsoljuk be a gépet. http://www.fn.hu/zold/20080528/nyomjuk_le_aramfalo_szamitogepet/
Egy elektronikai cikkeket forgalmazó áruház nyomtató - kínálatának teljesítményeit átlagolva kb. 22.5 oldalt nyomtatunk ki percenként. Legyen 20, könnyebb vele számolni, és ebbe az adatátviteli idő is bele fér.  Vagy egy régebbi típusú nyomtató.

Papír:
A Wikipédia szerint (http://hu.wikipedia.org/wiki/Pap%C3%ADr) 1 tonna fehérpapír (nem újra papír) előállítása 717 kWh energiát igényel. Ha hozzá számoljuk a szállítást, csomagolást, egyéb költségeket, akkor kerekítsük fel 1000 kWh. 1 kg-os 80 g/m2-es A4-es csomagban kb. 200 lap van.  (http://www.prosign.hu/lap/cikk/lexikon_papir_meretek.html) Maradva a fenti számoknál, 1 percnyi adagunk, azaz 20 lap előállítása 0.1 kWh energiát igényel.

Nyomtatás + papír:
100 oldalt 5 perc alatt nyomtat ki példabeli nyomtatónk. Ez 0.1x5 = 0,5 kWh (papír előállítása) energiafogyasztást jelent (papír előállítása) plusz a számítógép működése: 210 perc alatt 1 kWh-t fogyaszt, 5 perc alatt 0.024 kWh-t. Összesen: 0,524 kWh 100 oldal nyomtatása.

Összehasonlítva: 1 kWh energiát fogyasztunk, ha 100 oldalt olvasunk el a számítógépen, vagy 190-t kinyomtatunk.

Hol a határ?
 Az adatátviteli idő miatt 1 oldal nyomtatása arányosan hosszabb idő mint 2, 3, 4 vagy sok oldalé ezért számoljunk most is 20 oldallal, ami egy átlagos nyomtatónál 1 percbe telik.
20 lap előállítása 0.1 kWh energiát igényel, az 1 perces számítógép használat 0,0048 kWh fogyasztást jelent. Összesen: 0,1048 kWh
20 oldal elolvasása a fenti számítások szerint 40 perc, 0,2 kWh.
Azaz majdnem 2x annyi!

Nézzük kevesebb lappal. Eztán mindenhol 1 perc PC használatot számolok az adatátvitel miatt. (De ha azt is csökkenteném arányosan, akkor se billenne át a mérleg.)

10 lap nyomtatása: 0.05 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0548 kWh
10 lap elolvasása: 20 perc, 0.1 kWh

5 lap nyomtatása: 0.025 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0298 kWh
5 lap elolvasása: 10 perc 0,05 kWh

3 lap nyomtatása: 0.015 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0198 kWh
3 lap elolvasása: 6 perc 0,03 kWh

2 lap nyomtatása: 0.01 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0148 kWh
2 lap elolvasása: 4 perc 0,02 kWh

1 oldal nyomtatása: 0,005 kWh (előállítás) + 0,0048 kWh (PC) 0,0098 kWh ~ 0,01 kWh.
Ennek az oldalnak az elolvasása 2 perc alatt szintén 0,01 kWh fogyasztást jelent.

Ezen az ábrán szépen látszik, hogy nő a fogyasztás a oldalak számával nyomtatás vagy PC-n való olvasás estében.


Elismerem, a számítások koránt sem pontosak. Nem is lehetnek azok, hiszen mindenkinek másmilyen gépe van (egy laptop például harmad annyi energiát fogyaszt, mint egy PC), más a nyomtatója, más sebességgel olvas. Továbbá sok tényezőt nem vettünk bele, mint például a papír alapanyagaink kitermeléshez és a gyárba szállításához szükséges energiát, sem a festékpatron energiaköltségeit. Sőt régebbi gépeknél egy dokumentum nyomtatóra küldése is jelentős idő lehet.
Az azért mindenképpen elgondolkodtató, hogy egy oldal 2 perc alatti elolvasása kb. ugyan annyi energiát fogyaszt, mintha kinyomtatnák. Ráadásul 1 oldalasan, és nem újra-papírra….

Szóval azt mondhatjuk, ha már teleírt A4-es oldalnál többet nyomtatunk ki, nem pazarolunk.
Persze azért ne felejtsük el, hogy két oldala van egy lapnak és hogy újrapapírt keressünk a boltokban. A pár soros e-mailek nyomtatását meg valóban felejtsük el. De azt a doksit, amit sokszor elő kell vennünk, bátran nyomtassuk ki, még ha jópár oldal is.
És azon is érdemes elgondolkodni, hogy a számítógép előtt töltött időnk mennyire hasznos. Néha , mondjuk a sokadik pasziánsz-leosztás helyett, lehet, hogy jobb egy könyvet levenni a polcról. Akár egy 1 oldalasat…

2010. december 1., szerda

Ökokarácsony

Nyüzsögnek az adventi vásárok, nyitva tartanak a boltok vasárnap is, elkezdődött a 4 hetes őrület, közeleg a Karácsony. De muszáj ilyenkor mindig mindennek a vásárlásról szólnia?
Nem akarok se az ünnep lelki oldaláról beszélni, se rávenni senkit arra, hogy pár nap alatt váljon profi képzőművésszé és saját kezűleg készítse el az ajándékait. Van, akinek ez nem megy, semmi gond! Ettől még lehet szép az ünnep. Íme, néhány pont a környezetvédelem jegyében, amit érdemes az ajándékok kiválasztásánál szem előtt tartani:
  •  nekem tetszik vagy az is örülni fog, akinek szánom?
  •  olyan, aminek örül, de magának nem venné meg?
  •  ha hasznos ajándéknak szánom, akkor tényleg hasznos? nem valami szekrény mélyén fog landolni?
  • egyeztetted a méretet? vagy eltetted a blokkot, hogy vissza lehessen cserélni, ha nem jó?
  •  miből készült?
  • előállítása környezetbarát? (tudom, ezt nehéz megállapítani)
  •  mennyit utazott idáig? (az alapanyagoktól az összeszerelésen át az értékesítők láncolatának végéig)
  • magyar termék?
  • tartós?
  •  ha elektromos, akkor energiatakarékos? tölthető vagy elemes? (vegyél hozzá akkut is!)
  •  mennyi rajta a csomagolás? (az ajándék fele a szemétbe kerül?)
  • megvásárlásával támogatok valami alapítványt esetleg?
  • ha nem tudsz „elég drágát” venni, akkor vegyél valami vicceset vagy jelképeset
  •  ha csak kis figyelmességgel szeretnél meglepni valakit, akkor a műanyag karácsonyi kütyü-mütyük helyett válassz valami ehetőt, vagy legalább lebomlót (csoki, mézes-kalács, mikulás virág, asztaldísz fenyőágból, stb.)
  •  adj ajándékba élményt! (hangulatos kávézás jó társasággal, éjjeli csillag les, korcsolyázás, koncertjegy, múzeum-belépő stb.)
  • csomagolásnál a fő szempont legyen a spórolás vagy az újrafelhasználhatóság, ne gyártsunk szakadt színespapír - hegyeket! (pl. a szép ajándék-szatyrokat el lehet tenni, majd továbbadni egy következő ajándékkal - ha hozzá teszed, h a környezetvédelem jegyében cselekszel, nem ciki)

Hó és só

A tél első napján muszáj a hóról írnom. Nemis a hóról, hanem az eltávolításáról.
A lapátolás sima ügy: a végeredménye tiszta járda, néhány hókupac mellette és némi izomláz az edzetlenebb testrészekben. A következő lépés a síkosságmentesítés, azaz a baleseti ambulancia elkerülése.
A sózást idén szeptember 1.-je óta rendeletben tiltják (csak az utakat lehet sózni, járdákat, parkokat nem). A NaCl miatt a növények nem tudnak elegendő vizet felvenni és a só sok jelentős tápanyagot is kiszorít a szöveteikből. Ezen túl a nagy mennyiségű nátrium-klorid kárt tesz a talajban - felborítja a mikroorganizmusok egyensúlyát -, az épített környezetben (aszfaltban, vasszerkezetekben stb.), a cipőinkben, kutyák tappancsaiban stb. stb. sőt a talajvízbe is bemosódik Helyette használható az ártalmatlan és esetenként olcsóbban beszerezhető: hamu, homok, forgács, murva, vagy az olvasztásra is alkalmas kálcium-magnézium-acetát (CMA).
Sok médiumban javasolják a CaCl2 használatát, de ez messze nem a tökéletes megoldás. Ugyan sokkal jobb hatékonysággal olvasztja el a jeget, mint a NaCl, de erős vízelvonó hatása miatt irritáló, kesztyű használata és belélegzésének elkerülése erősen ajánlott.  
Itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalcium-klorid további érdekességek tudhatók meg az anyagról. Azt írja például, hogy: „oldott állapotban kevésbé káros a növényekre, mint a nátrium-klorid …”. Azt nem, hogy nem káros, csak kevésbé...  környezetvédelemről meg szó sincs! 
Azt is írja, hogy: „Mivel növeli a sejtmembrán permeabilitását (azaz a sejtekbe könnyebben fognak ki- és bejutni a nagyobb molekulák is), vizes oldatát előszeretettel alkalmazzák genetikai módosítások során, mert a csökkentett ellenállás segítségével a DNS fragmentumok nagyobb valószínűséggel jutnak be a sejtbe, és épülnek be a sejt DNS-ébe.” Ez sem éppen egy pozitív tulajdonság. 
Fő előnye az, hogy kevesebb is elég belőle. Kár, hogy ezt csak mintegy 1.5 órás kitartó keresgélés után hámoztam ki a sok-sok ezzel foglalkozó cikkből. Más indok nincs. De végül is a logika működik, a kevesebb kevésbé káros… csak nem hangoztatják sehol, hogy mennyivel kell kevesebb. Mert kilója jóval drágább mint a konyhasóé.

Még néhány link a témában:
Arról se feledkezzünk meg, hogy mi emberek is a természet részei vagyunk, és túlélésünk egyik záloga a jó közérzet: irány síelni, szánkózni, hógolyózni! 

2010. november 30., kedd

Első bejegyzés

Azt hiszem mindenek előtt a névválasztásunkat kell megmagyaráznom.
Poénnak indult, valami panzió nevének a félreolvasásával. Aztán elkezdtük átgondolni a szó jelentését: Valami olyan cselekedet végrehajtására használjuk, amihez talán nincs kedvünk, de a következménye valami pozitív változás.
Mi lenne jobb szó a természet- és a környezetvédelem helyzetének kifejezésére?
Mi se találtunk. :-)