Párhete röppent fel a hír, hogy egy Kerecsensólyom (Falco cherrug) esett holtan az Alkotmányvédelmi Hivatal udvarára. Talán néhány tudják, hogy a legtöbb történész ezt a madarat azonosítja a régi magyar mondákban előbukkanó turul-madárral. Miért is szerették őseink?
Talán azért, mert hozzájuk hasonlóan a puszta vándora ez a kecses ragadozó. Ázsia és Európa ligetes pusztáin él, itt vadászik fő táplálékállatára az ürgére. Persze télen beérik galambokkal, seregélyekkel vagy mezei pockokkal is. Vagy a héják, vércsék zsákmányával: ugyanis a felnőtt madarak költési időszakon kívül is együtt maradnak, és párban vadásznak.
Ők általában télen sem költöznek el, ellentétben a fiatalokkal, akik első évüket kóborlással töltik. Egész nagy távolságokat járnak be, akár Afrika északi részéig is elrepülnek. Később visszatérnek oda ahol kibújtak a tojásból, hogy maguk is fészket rakjanak. Ehhez nagy panorámájú, biztonságos helyet keresnek, például síkságon álló magányos fát. Nem építkezik, hanem elfoglalja az elhagyott parlagi sas-, rétisas-, vagy egerészölyv-fészkeket. Beköltözhet fehér gólya, szürke gém vagy kárókatona fészekbe, és kihasználja az ember adta lehetőségeket is, elfoglalja a magasfeszültségű oszlopokon lévő elhagyott holló-fészkeket. Ezzel a taktikával olyan területekre is eljutott, ahol korábban nem tudott megtelepedni fészkelőhely hiányában.
Otthonát agresszíven védi, még a nála nagyobb termetű sasokat is elűzi. A tojó március közepén-végén rakja le 3-5 tojását, melyekből egy hónap után bújnak ki a fiókák. Etetésük igazi csapatmunka, apa hordja a kaját, amit anya tesz az éhes csőrökbe. 6 hét megfeszített élelemhordás után kicsit lazábban kezdődik a nyár: a fiókák kirepülnek és 2-3 hétig tanulgatják a vadászat csínját-bínját.
Ők általában télen sem költöznek el, ellentétben a fiatalokkal, akik első évüket kóborlással töltik. Egész nagy távolságokat járnak be, akár Afrika északi részéig is elrepülnek. Később visszatérnek oda ahol kibújtak a tojásból, hogy maguk is fészket rakjanak. Ehhez nagy panorámájú, biztonságos helyet keresnek, például síkságon álló magányos fát. Nem építkezik, hanem elfoglalja az elhagyott parlagi sas-, rétisas-, vagy egerészölyv-fészkeket. Beköltözhet fehér gólya, szürke gém vagy kárókatona fészekbe, és kihasználja az ember adta lehetőségeket is, elfoglalja a magasfeszültségű oszlopokon lévő elhagyott holló-fészkeket. Ezzel a taktikával olyan területekre is eljutott, ahol korábban nem tudott megtelepedni fészkelőhely hiányában.Otthonát agresszíven védi, még a nála nagyobb termetű sasokat is elűzi. A tojó március közepén-végén rakja le 3-5 tojását, melyekből egy hónap után bújnak ki a fiókák. Etetésük igazi csapatmunka, apa hordja a kaját, amit anya tesz az éhes csőrökbe. 6 hét megfeszített élelemhordás után kicsit lazábban kezdődik a nyár: a fiókák kirepülnek és 2-3 hétig tanulgatják a vadászat csínját-bínját.
A felnőtt madarak méretei elég meglepőek (de nem más madarakhoz viszonyítva): Testhossza 50 cm körüli, szárnyfesztávolsága több mint 1 méter, 130 cm is lehet. Súlya 1 kg környékén mozog, a hímek kicsit kisebbek, a tojók nagyobbak. Eszmei értéke 1.000.000 Ft. A Bükki Nemzeti Park 16 partnerével együtt LIFE-támogatást nyert a Kerecsensólymok Kárpátmedencei állományainak megőrzése és élőhelyeinek biztosítására.
Egyes elméletek szerint a magyar mondákban szereplő turul a kerecsensólyom. A török togrul vagy turgul szó vadászsólymot jelent, tehát elképzelhető, hogy a 'szelídített' sólymokat hívták turulnak.
Két helyen jelenik meg turul az ősi magyar hitvilágban: először Emese álmában. Ugek vezér feleségére egy madár száll, teherbe ejti, és megjósolja, hogy fia Álmos, dicső királyok ősapja lesz. Ugek egyébként a Turul nemzettség tagja, így nem tévedett nagyot az álomfejtő.
A második monda szerint egy turul vezette a magyarokat Pannóniába, Attila király földjére.
Az ősi tisztelet nyomai szerencsére nem koptak ki teljesen:
- A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok ke
dvelt díszítőmotívuma a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik - A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom domborművű
képe található. - A turulmadár 2001 óta[4] az NBH (Nemzetbiztonsági Hivatal) jelképében is szerepel.
- Magyarországon összesen legalább 195 turul-szobor áll 183 településen
... téli napforduló alkalmával ezeket a madarakat röptették, mintegy a Nap atyát tovább segítve égi útján, mivel ekkor van erején kívül.
... a kerecsen eleségül kiszemelt áldozatát egyetlen jól irányzott csapással semmisíti meg. Nem okoz felesleges fájdalmat, és nem kínoz aljas módon. Ez azért fontos, mert az összes többi ragadozó madár, még élõ áldozatát kezdi el falni.
...Nagy Lajos solymásziskolát alapított Veszprémben.
...a török hódoltság alatt egyes területeken ezzel a madárral válthatták meg a kirótt adót. Egy kerecsen 10-20 ló árának felelt meg.
...aki a kerecsensólyommal vadászik, az egyben tenyészti is a madarat, mert a solymászok nem fészekrablók. Tehát vadászni csak tenyésztett sólyommal illik. A kézzel nevelt sólyomfióka a legkezesebb, ezzel a legkönnyebb vadászni.
...amíg a madár szabadon élt, addig hívták kerecsennek, amikor elkezdték idomítani onnantól már turulnak. Ugyanúgy, ahogy a sast idomítva már besének nevezték, a héját pedig kátának.
Források, további információk:
