2013. március 22., péntek

A csöpögő csapokon túl...

Ma van a víz nemzetközi világnapja, amit immár 20. éve ünneplünk. Minden évben egy jelmondatot választanak, ami segít a víz felhasználás körüli problémák egy-egy szeletének jobb megértésében.
Idén arra hívják fel a figyelmet, hogy a Földön vannak olyan emberek, akik súlyos betegségekkel küzdenek a vízhiány, vagy a szennyezett ivóvíz miatt.
2013 - A nemzetközi vízügyi együttműködés éve! - Jusson a Földön mindenkinek tiszta ivóvíz!
Nekünk van annyi, hogy még a WC-t is azzal öblítjük le. Innen, -gondoljuk a monitort bámulva - elég nehéz tenni azokért, akiknek nincs. De a különböző, ezzel foglalkozó alapítványok támogatásán túl, fontos, hogy értékeljük amink van!
Az országban a legtöbb helyen iható a csapvíz. Persze még a fővárosban is vannak olyan kerületek, ahol a jó minőségű vezetékes vizet a régi csövek szennyezik. Ennek ellenére, indokolatlanul nagy az ásványvíz fogyasztásunk. Ráadásul az ásványvízként forgalmazott palackozott folyadékok sokszor alig különböznek a csapból folyó víztől. Kevés az igazán értékes összetételű közöttük. A pet-palackok meg szelektíven gyűjtve is rengeteg fosszilis energiát 'fogyasztank' gyártásuk, szállításuk, újrafeldolgozásuk során. Aki a buborékokért vesz vizet, az is választhatná inkább a szódát, visszaváltható palackokkal.

Azon egyenlőre nem tudunk változtatni, hogy olyan helyen is ivóvíz folyik a csapból, ahol nem szükséges. De nagyon sokat tehetünk, hogy ne szennyezzük tovább meglévő vízkészleteinket! A csatornába kerülő szennyvizet tisztítás után a folyókba engedik vissza. A mosószer-maradványoktól, felületaktív anyagoktól, foszfátoktól, nitrátoktól nem lehet tökéletesen megszabadítani az odakerült vizet. Ugyan ez a helyzet a gyógyszer-maradékokkal, amik még veszélyesebbek, erősebb hatással vannak a vízben élő állatokra. Ebből a szempontból is érdemes megfontolni, hogy feltétlen szükség van-e az adott gyógyszerre vagy esetleg helyettesíthető mással.

Tengerparton medencében? 
 
Ma Magyarországon az egy főre eső vízfogyasztás 150-200 l/nap. Ebbe nem számít bele a közvetett vízfogyasztás, ami a megvásárolt élelmiszerek, tisztítószerek, ruhák, stb előállításához kell. Bele sem gondolunk, de a legtöbb gyártási folyamatban nagy mennyiségű vizet használnak.
Víz kell a termőföldek öntözéséhez, az állatok itatáshoz, remélhetőleg szálláshelyük takarításhoz is. Víz kell a betakarított termények tisztításához, feldolgozásához, az élelmiszerek előállításához. Minden kidobott étellel, közvetve vizet is pazarlunk, hiszen hiába használták azt az előállítás során. Ugyan így, jelentős mennyiségű vizet fogyaszt a textilipar is. Pl. 1 db póló előállításhoz 2495 l vízre van szükség. Természetesen víz kell a vegyszerek, tisztító-, tisztálkodó-szerek előállításhoz, és a kőolaj finomításhoz is (ráadásul szinte mindent autóval szállítanak!). Minden nap használunk valamennyi papírt is. Az újrapapír gyártása 75%-kal kevesebb vizet igényel, mintha fából állítanák elő ugyan azt a mennyiséget. További meghökkentő számadatok olvashatók itt.
Az ökológia lábnyom mintájára, ma már a vízlábnyomunk is mérhető. Alaposan körüljárta a témát a WWF is.

Források és további érdekességek a témában:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése