2014. november 28., péntek

A Ne Vásásrolj Semmit Nap

Bevallom vettem kenyeret, tejfölt és tésztát. Ezek hiányoztak a család mai élelmezéséhez. Délután meg elmegyünk az Adventi vásárba és megiszunk egy-egy bögre forralt bort, meg eszünk egy-egy szelet sütit, de szigorúan olyan árusól, aki jótékony célra ajánlja fel a bevételét.
Ezzel nem a kezdeményezés ellen akarok lázadni, hiszen nem ezen az egy napon múlik a természet jövője. Örülök ennek a napnak, és külön pikáns, hogy egybe esik a Fekete Péntekkel és a karácsonyi őrület kezdetével. 

Amellett, hogy szerintem sem a drága ajándékokról és az ételtől roskadozó asztalokról szól a karácsony, a kezdeményezésnek természetvédelmi vonatkozásai is vannak. 
Ha elfogadjuk azt -és minden földrajzi, geológia, teológia, tény ezt igazolja -, hogy sem Földünk, sem termőterületeink mérete, sem az ásványi anyag készlete nem növekszik, akkor az is logikus, hogy a gazdasági növekedés lehetőségei is végesek. Még egy darabig lehet harácsolni, felszántani növénytermesztésre nem túl alkalmas területeket, kivágni fajgazdag erdőket, és rávenni szegény országok nincstelen lakóit, hogy a gazdag országok pénzhormonon élő lakóinak termeljenek ipari (nem élelmiszer) alapanyagot.
A túlfogyasztás azt eredményezi, hogy egyre több káros anyag kerül ki a természetbe. Műtrágyák, növényvédő szerek, ÜHG-k, légszennyező mikro-részecskék, por, korom, stb. A gyáraknak mindig van mellékterméke (pl. szennyvíz, vagy gázok), ráadásul egyre több üzemanyag kell az áruszállításhoz is... a sort folytathatnám, amíg a fejünk fölött gyülekező fekete felhők be nem töltik a szobát. Ehelyett legyen inkább az idei karácsony tényleg zöld! 
Gondoljuk át tényleg örülni fognak-e ajándékainknak. Felejtsük el a 'porfogókat', az agyon csomagolt bonbonokat, a szemétben landoló csomagolópapírt. Lehet élményt is adni,  ami nem feltétlenül egy színházjegy, hanem például egy kirándulás vagy egy forrócsokizós/borozós-beszélgetős délután. 
Számoljunk le a rossz minőségű, olcsó termékekkel, ezek eleve szemétnek készülnek. Talán szívet melengetőbbek a helyi kézművesek termékei. És az ünnepi menünek se kell kitartania húsvétig. 

A legjobb lenne pedig, ha a reklámok, műszörmék, műkörmök, tv-MŰsorok helyett az igazi világ is fontossá válna. A cinkék az etetőn, a sünik a sövény alatt, az árva kiscicák, az itt maradó vagy elrepülő gólyák, a még mindig virító harangvirágok....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése