Ökoszisztéma szolgáltatások, avagy a természet ingyenes adományai

Néhány éve született meg ez a fogalom biológusok, és társadalom-kutatók együttműködésével. Célja, hogy felhívják a figyelmet a természet értékeire, és arra, mi mindent köszönhetünk a különböző életközösségeknek (ökoszisztémáknak). 

Kiskunság

Ökoszisztéma egy adott hely élőlényeinek és élettelen környezetének teljes kapcsolatrendszere. Ez egy nyílt rendszer, ami azért bizonyos önszabályozásra képes. Bele értendők például az időjárás szabályozó hatásai, a terepviszonyok, az ott élő növény és állatfajok, az általuk alkotott tápláléklánc, egy oda tévedő ragadozó vagy kiránduló is. Ökoszisztéma fogalmat a biológusok vizsgálódásuk tárgyától függően rugalmasan használják, lehet az például rét, egy erdő, egy tó, egy település, egy út menti bokorsáv, egy laboratóriumban berendezett akvárium, de egy hegység vagy akár egy egész földrész is. 

Ezeket a rendszereket, mi emberek is használjuk: fát vágunk ki egy erdőből, terméseket gyűjtünk egy gyümölcsösben, learatjuk az egész búzamezőt, kutat fúrunk, erőművet építünk, stb. A természetet tulajdonképpen úgy vesszük igénybe mint egy szolgáltatót. 

Szigetköz

Vegyük példának a Dunát. Mint ökoszisztéma, komplett rendszert alkot növény és állatvilágával, ami ráadásul rengeteg ponton kapcsolódik más rendszerekhez: vize táplálja a környezete termőtalaját, állatok és emberek nyerik belőle táplálékukat, akadályt képez területek között, párolgásával, hőmérsékletével egyedi mikroklímát és ezzel életteret biztosít a partján élő fajoknak. 

Mi emberek is pont ilyen sokrétűen vesszük igénybe adományait: 

Először is vizet szállít kis hazánkba, mely az alapja ivóvíz készleteinknek. A benne élő mikroszkopikus élőlények fontos szerves-anyag utánpótlást jelentenek termőföldjeinknek és minden élőlénynek ami a Dunában él, vagy abból táplálkozik. Nem mellesleg megszűrik, lebontják a 'kakát' amit bele engedünk. 

Árvíz Gemencen

Természetesen a víz körforgásának is fontos része: párolog, amiből felhő, majd eső lesz, plusz mintegy 817 000 km2-ről (több mint 8-szorosa Magyarország területének) gyűjti össze a 'fölösleges' vizet. Árvíz esetén is természetes medre vezeti el a fölösleget, sőt azokon a részeken, ahol meghagyták az árteret, még lassítja is az áradást. Nem szabad elfelejtkezni ebben az esetben sem a tápanyag-utánpótló szerepről: Nem csak a Nílus jelentette az életet az egyiptomiaknak, hanem a mi éghajlatunkon is fontosak az árvizek ebből a szempontból. 

Ugyan jobban fogynak a mindenféleképpen feldolgozott és eredeti formájukra nem is hasonlító tengeri halak, de azért még mindig jelentős mennyiséget fognak ki és dolgoznak fel emberi fogyasztásra a Dunából is. Ezeknek a halaknak nem csak fejlődésükhöz, életben maradásukhoz biztosít környezetet, hanem táplálékul szolgáló növényeknek, kisebb halfajoknak, gerinctelen állatoknak is. 

Mosoni-Duna áradása Győrnél

A ráépített erőművekben gyakorlatilag ingyen állít elő elektromos áramot. Illetve az 'ingyen' azért kicsit túlzás, hiszen az erőmű megépítését jelentősen megsínylik a folyók élőlényei. A regenerálódás után sem áll vissza teljesen az eredeti rend, hiszen a gát   lassítja a vízáram sebességét és ezzel hőmérsékletét is. 

Nem utolsó sorban a szállításban is fontos szerepe van, mind az áruk, mind az emberek esetében. Ide kapcsolódik kulturális szolgáltatása is: sportolási lehetőséget, kikapcsolódást, esztétikai élményt nyújt. A történelem során pedig nem egyszer volt fontos szerepe az események alakulásában. 

A sort még lehetne folytatni. A kérdés, hogy ezek tükrében érdemes-e folyóba engedni a szennyvizet, gyárak vegyszeres melléktermékeit, kivágni az ártéri erdőket? 

Mosogatás egy nomád táborban,
ahova a vizet kannákban hozzák  a közeli faluból

A lényeg pedig, hogy hogy befolyásolhatja ezt egy 'átlagpolgár'? Vigyáz az energia-fogyasztására, hogy ne legyen szükség újabb erőművekre. Ugyanígy az ivóvízre, hiszen világviszonylatban azon kevés szerencsés ember közé tartozunk, akiknek a csapjából folyik! Sőt, azzal mosunk, locsolunk, abban fürdünk. Érdemes néha azon is elgondolkodni, hogy nem csak otthon fogyasztunk ivóvizet, hanem a nap mint nap megvásárolt termékek előállítása során is jelentős mennyiségű tiszta (ha nem is iható minőségű, de semmi estre sem szennyezett) vízre van szükség: élelmiszereink öntözése, itatása, mellett szinte minden iparágban használnak vizet tisztításra, oldószerként vagy hő-átvitelre. 

Sokat jelenthet a barátok, ismerősök figyelmének felhívása, illetve az ilyen téren tevékenykedő természetvédő szervezetek erkölcsi, kétkezi és anyagi támogatása. 

Megyer hegyi tengerszem

Végzetül pár 'hivatalos' fogalom: 

Az ökoszisztéma-szolgáltatások 4 csoportja:

FENNTARTÓ (támogató) SZOLGÁLTATÁS

Olyan szolgáltatások, amelyek szükségesek az összes többi ökoszisztéma-szolgáltatás előállításához: talajképzôdés, fotoszintézis, elsôdleges termelés, tápanyagok körforgása, 

a víz körforgása 

ELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Az ökoszisztémák által nyújtott termékek: étel, rostok, üzemanyag, genetikai erőforrások, biokemikáliák, természetes gyógyszerek, díszítô anyagok és édesvíz

SZABÁLYOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Az ökoszisztéma-folyamatok szabályozásából fakadó előnyök: Levegőminőség szabályozása, éghajlat szabályozása, vízrendszerek szabályozása, erózió szabályozása, 

víztisztítás, betegségek szabályozása, kártevôk szabályozása, beporzás, természeti csapások szabályozása

KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Azok a nem materiális javak, amelyek az emberek az ökoszisztémákból merítenek: Spirituális gazdagodás, kognitív fejlôdés, elmélkedés, kikapcsolódás és esztétikai élmény

Pilis

További információ a témáról:

Ceeweb kiadvány: http://www.ceeweb.org/publications/english/services_of_nature_HU.pdf

Uniós kiadvány: http://ec.europa.eu/environment/pubs/pdf/factsheets/Eco-systems%20goods%20and%20Services/Ecosystem_HU.pdf

Fogalmak: http://www.essrg.hu/ecoservice/fogalomtar.html

ENSZ jelentés: http://www.berkenyehaz.hu/index.php?page=szolgaltatasok#name

Védendő fajokról szóló cikk margójára

Az origón megjelent cikkben azt boncolgatják, hogy milyen fajokat is érdemes megvédeni. A nagy, aranyos, kedves állatkákat, amiket nem lehet nem szeretni vagy a kicsi, sokszor láthatatlan vagy gusztustalanul kinéző élőlényeket, amiknek fontos szerepe van az ökoszisztémában, mert például más fajok táplálékát jelentik. 

Valóban kegyetlen a kérdés, hiszen erkölcsi értékekbe ütköző dolog lenne egy faj élőhelyének elpusztítása és ezzel letörlése a föld színéről. Azonban az erőforrások  korlátozottak, tehát valahogy dönteni kell.  

Szerencsére ezt a döntést nem nekünk kell meghozni, de mégis megkönnyíthetjük azzal, hogy a még meglévő természeti értékeinkre vigyázunk, védjük őket. Hogy is?

• Szeméttermelésünket csökkentjük: ezzel mind a szeméttelepek természettől elvett területét, mind a lebomló anyagok környezetkárosító hatását csökkentjük. Kevesebb méreganyag oldódik az esővízbe, így például az ivóvizet könnyebb előállítani. Kevesebb szemét, kevesebb kukásautót is jelent, azaz kevesebb kipufogógázt.

http://greenfo.hu/zold-szemmel/2011/10/21/talalekonysag

• Fogyasztásunkat (víz, gáz, áram) a szükségesre szorítjuk: Ahogy nő a fogyasztásunk úgy kell újabb olajkutakat nyitni, erőműveket építeni. Lehet az víz vagy szélerőmű, maga az építkezés jelentős környezetrombolással jár: gépjárműforgalom, útépítés, stb. Amíg nem állunk át teljesen megújuló energiaforrásokra (tehát kb. az elkövetkezendő 100 évben) ezek miatt fennáll az olajkatasztrófák, a bányászat vagy a vízerőművek miatti közvetlen természetkárosítás, az atomerőművek miatt pedig a sugárzásveszély. 

• Vásárlásnál figyelembe vesszük, hogy hol készül az amit ép a kosarunkba rakunk:  több 1000 km-t utazott kamionon, repülőn, vonaton, hajón a Föld körül?  Esetleg egy hasonló a termék épp mellette amit a közelben gyártottak? Kozmetikumoknál, tisztító szereknél fontos lehet az is, milyen módon állították elő: állatkísérletek, kőolajszármazékok, rákkeltő anyagok szerepelnek-e a 'kórtörténetben'. Ezt egy kicsit nehezebb lenyomozni, de itt  van pár hasznos infó.

• Erőt veszünk lustaságunkon és ahova lehet bringával vagy gyalog megyünk. Esetleg tömegközlekedéssel. Sokan nem tudják, de gyalog 1 km-t negyed óra alatt lehet megtenni, kényelmes tempóban. Bringával kb. 3 perc. Azaz viszonylag rövid idő alatt, egész messze el lehet jutni. Nem csak a kipufogógázokat csökkentjük, hanem testünk is meghálálja, ha időnként megmozgatjuk. Nem kell sok edzés ahhoz, hogy 15 perc sétát könnyedén meg tudjunk tenni. 
• Ha kirándulni megyünk: ne szedjünk össze semmit, maximum szemetet. Vegyük komolyan a tiltó táblákat: nem véletlenül rakták ki őket. Fennáll a veszélye, hogy összetaposunk fokozottan védett növényeket. Azt itt remélhetőleg meg se kéne említenem, hogy nem terep-motorozunk, meg qvadozunk gyepeken, védett területeken. A bringa is maradjon az ösvényen. 

Ezek mind hosszú távú, évtizedekben mérhető folyamatok. A változás nem egyik napról a másikra következik be, ráadásul globális szemléletváltás kell hozzá. Kicsi, de nagyon fontos porszemek vagyunk a gépezetben. Ne csak tegyünk a természet védelméért, hanem beszéljünk is róla! Mi, emberek is részei vagyunk, és magunk alatt vágjuk a fát, ha nem vigyázunk rá. 

Villányi Télibagoly

Akár egy bor neve is lehetne, hiszen nincs is jobb a hosszú téli estéken mint egy kis forraltbor... De nem, ez egy lepke, ami késő ősszel rajzik. 

A bagolylepkék már egyszer előkerültek itt a blogban, de a tavaszi fésűsbagoly, egy viszonylag távoli rokona ennek a fajnak. Persze ez a 'távolság' csak a bagolylepkék népes családjában számít nagynak. Érdemes megemlíteni a további besorolás-halmazokat is: szegfűbaglyok alcsaládján belül a  fabaglyok (Xylenini) nemzetségbe sorolható. Tudományos nevén a Polymixis rufocincta isolata ráadásul egy endemikus alfaj, ami színében különbözik a törzsalaktól és itthon is csupán a Villányi hegységben, a Szársomlyón található meg. A törzsalak (Polymixis rufocincta) a Kis-Ázsiában és a Balkánon él, észak felé az Alpok déli lábáig húzódik föl. A faj elterjedési területeinek szélein elszigetelt csoportok is találhatók - ez a szársomylói is ilyen -, melyek az idők során önálló alfajjá alakultak.  

A faj életciklusáról sajnos nagyon keveset tudunk még: a déli, füves lejtőket kedveli, éjjel repül és október-december környékén láthatók a kifejlett példányok.  Először a hímek bújnak elő, majd november elején már mindkét nem tömegesen lepi el a fénycsapdákat. Az enyhébb éjszakákat jobban csípik, de 0 C° alatt is össze lehet 1-1 példánnyal futni. Kutatások hiányában sajnos még a tápnövénye sem ismert, pedig ez igazán fontos lenne a faj védelme szempontjából. Valószínűleg pete formájában telel át, ugyanis a törzsalak is így tesz. Az, a mediterrán területeken korán fejlődésnek indul, majd a földbe húzódik, ahol előbáb formájában nyugalmi állapotba kerül. Ezzel valószínűleg kikerüli a mediterrán forró, száraz nyár megpróbáltatásait. A kifejlett példányok nappal sziklákon ücsörögnek, és nem tudni miért, de nem szeretik az árnyékot.

A fajt vörös-könyvi besorolása szerint a kipusztulás közvetlenül fenyegeti, az élőhelyvédelmi irányelv pedig a Natura 2000 területek egyik jelölőfajának tekint. A kipusztulás elsősorban kicsi élőhelye miatt fenyegeti. Ráadásul a Szársomlyón egy bánya működik, ahol a mészkőkitermelés módszere jelentősen károsítja a környező élővilágot. Hasonló probléma, hogy a lakosság felhagyott a legeltetéses állattartással, aminek következtében ezek a déli lejtősztyepp rétek elkezdtek becserjésedni. Cserébe egyre intenzívebb a szöllőművelés, ami sajnos nem megy vegyszerek nélkül. Ezt persze nem lehet csak és kizárólag a szöllőtőkékre permetezni, az ízeltlábúak növényevők révén pedig közvetlenül érintkeznek a kemikáliákkal. Több más faj esetében megfigyelték már, hogy megfogyatkoztak a szőllő-permetek használata miatt. Valószínüleg nincs ez másképp a télibagollyal sem. Meg kell említeni, mint veszélyeztető tényezőt a terepmotorozást, a sárkányrepülőzést, a kíváncsi turistákat, akik engedély nélkül lépnek be a fokozottan védett részekre, na meg a közeli település ultramodern utcai lámpáit, ami nagy távolságokról is odavonza a lepkéket. 

Eszmei értéke: 100 000 Ft

Elkészült a fajvédelmi terv is, mely mindenek előtt azt szorgalmazza, hogy tudjunk meg többet a faj életciklusáról, táplakozásáról, valamint biztosítva legyen az élőhely fennmaradása.  

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/villanyi_telibagoly.pdf

Itt van az ősz, itt van újra...

Forrás: http://vasutag.freeblog.hu/

... írta Petőfi. És be is vallja, hogy szereti. Mi meg fázunk, sötétben megyünk haza a munkából, nézzük a szélben hajladozó kopasz fákat. De azért megmarad a szépség is, igaz kicsit jobban kell keresni:

A Gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius) a fészekvirágzatúak rendjét erősíti. Lösztyepréteken, szikes réteken járul hozzá az őszi színpompához, de sajnos csak Tokajban. Egykor az alföldi erdős sztyeppek karakterfaja volt, de a terület művelésbe vonásával ez a növény kipusztult. Utolsó nyilvántartott reliktumállomány a Zagyva menti szikeseken volt, de ott se látta már jó ideje senki. Ma, az egész Kárpát medencében, egyedül a Tokaji Nagykopaszon él. 20-40 cm magasra nő meg, levelei és szára apró szőröktől gyapjas, ahogy az nevéből is kitalálható. Levelei lándzsásak, virága, mely szeptember környékén nyílik, sárga. 1982-ben nyilvánították fokozottan védetté, és élőhelyének megóvásával visszahozták a kipusztulás széléről. Eszmei értéke 100000 Ft.

Ez a ritka virág elég jelentős családfával rendelkezik:

A fészekvirágzatúak rendjének egyik családja az őszirózsafélék, ebbe tartozó alcsalád az őszirózsaformák. Ide tartozik a közönséges napraforgó, a csicsóka, az articsóka, a tárkony, és sok gyógynövény, például a fehér üröm, a benedekfű, a körömvirág és a kamilla is.

Virágzás előtt

Az őszirózsáról sokaknak az őszirózsás forradalom jut eszébe. 1918 október 28 és 31 között az I. világháború elhúzódása miatti tüntetések és sztrájkok fajultak el felkelésé, mely eredményeként Magyarország kivált a vesztes Osztrák- Magyar Monarchiából. A tüntetők őszirózsát tűztek a kalapjuk mellé, és megalapították az első köztársaságot.

A fehér szirmú őszirózsa az emlékezés virága, ugyanakkor az időskori szerelemé is. Jelentése virágnyelven: „Igaz barátságod enyhíti balsorsom kínjait.” Más források szerint a kizárólagos szerelem jelképe, illetve kecsességet és a mágiát képviseli. Rengeteg fajta és színváltozat kapható a virágboltokban.

A távol keleti országokban a visszavonultság, a hosszú élet jelképe. Azt hitték, hogy szagával távolt tarthatják a  gonosz szellemeket és démonokat.

Szűz csillagkép

A nemzettség latin nevét a görög mitológiában szereplő Astraea istennőről kapta. Zeusz lánya volt, az ártatlansággal és a tisztasággal azonosították. A mondák szerint ő volt az utolsó hallhatatlan, aki az emberek között élt, azonban az emberi gonoszság miatt inkább az égbe költözött és ma is ott látható mint a Szűz csillagkép. A mérlege, amivel itt a földön az igazságot mérte, ott van mellette: a Mérleg csillagkép formájában. A római mitológiában a Justicia-val, az igazság istenével azonosítják. A legenda szerint egyszer visszatér a földre és visszaállítja az utópisztikus Aranykort. Sok évvel az égre költözése után Zeusznak elege lett az emberekből és árvízzel pusztította le a világot. Csak ketten maradtak élve, akik a víz visszahúzódása után elkezdtek vándorolni, de eltévedtek. Astraea megsajnálta őket és megalkotta a csillagfényt, ami alapján tájékozódhattak. Ahogy az istennő könnyei a földre potyogtak létrehozták az Astert azaz az őszirózsát.

Nyári égbolt csillagai

Források és további infók, érdekességek:


http://www.terra.hu/haznov/htm/Aster.oleifolius.html
http://www.zemplen.net/index.php?option=com_content&view=article&id=156:tokajbodrogzug-tajvedelmi-koerzet-&catid=88:vedett-terueletek&Itemid=54
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90szir%C3%B3zsaform%C3%A1k
http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#o1