Védendő fajokról szóló cikk margójára

Az origón megjelent cikkben azt boncolgatják, hogy milyen fajokat is érdemes megvédeni. A nagy, aranyos, kedves állatkákat, amiket nem lehet nem szeretni vagy a kicsi, sokszor láthatatlan vagy gusztustalanul kinéző élőlényeket, amiknek fontos szerepe van az ökoszisztémában, mert például más fajok táplálékát jelentik. 

Valóban kegyetlen a kérdés, hiszen erkölcsi értékekbe ütköző dolog lenne egy faj élőhelyének elpusztítása és ezzel letörlése a föld színéről. Azonban az erőforrások  korlátozottak, tehát valahogy dönteni kell.  

Szerencsére ezt a döntést nem nekünk kell meghozni, de mégis megkönnyíthetjük azzal, hogy a még meglévő természeti értékeinkre vigyázunk, védjük őket. Hogy is?

• Szeméttermelésünket csökkentjük: ezzel mind a szeméttelepek természettől elvett területét, mind a lebomló anyagok környezetkárosító hatását csökkentjük. Kevesebb méreganyag oldódik az esővízbe, így például az ivóvizet könnyebb előállítani. Kevesebb szemét, kevesebb kukásautót is jelent, azaz kevesebb kipufogógázt.

http://greenfo.hu/zold-szemmel/2011/10/21/talalekonysag

• Fogyasztásunkat (víz, gáz, áram) a szükségesre szorítjuk: Ahogy nő a fogyasztásunk úgy kell újabb olajkutakat nyitni, erőműveket építeni. Lehet az víz vagy szélerőmű, maga az építkezés jelentős környezetrombolással jár: gépjárműforgalom, útépítés, stb. Amíg nem állunk át teljesen megújuló energiaforrásokra (tehát kb. az elkövetkezendő 100 évben) ezek miatt fennáll az olajkatasztrófák, a bányászat vagy a vízerőművek miatti közvetlen természetkárosítás, az atomerőművek miatt pedig a sugárzásveszély. 

• Vásárlásnál figyelembe vesszük, hogy hol készül az amit ép a kosarunkba rakunk:  több 1000 km-t utazott kamionon, repülőn, vonaton, hajón a Föld körül?  Esetleg egy hasonló a termék épp mellette amit a közelben gyártottak? Kozmetikumoknál, tisztító szereknél fontos lehet az is, milyen módon állították elő: állatkísérletek, kőolajszármazékok, rákkeltő anyagok szerepelnek-e a 'kórtörténetben'. Ezt egy kicsit nehezebb lenyomozni, de itt  van pár hasznos infó.

• Erőt veszünk lustaságunkon és ahova lehet bringával vagy gyalog megyünk. Esetleg tömegközlekedéssel. Sokan nem tudják, de gyalog 1 km-t negyed óra alatt lehet megtenni, kényelmes tempóban. Bringával kb. 3 perc. Azaz viszonylag rövid idő alatt, egész messze el lehet jutni. Nem csak a kipufogógázokat csökkentjük, hanem testünk is meghálálja, ha időnként megmozgatjuk. Nem kell sok edzés ahhoz, hogy 15 perc sétát könnyedén meg tudjunk tenni. 
• Ha kirándulni megyünk: ne szedjünk össze semmit, maximum szemetet. Vegyük komolyan a tiltó táblákat: nem véletlenül rakták ki őket. Fennáll a veszélye, hogy összetaposunk fokozottan védett növényeket. Azt itt remélhetőleg meg se kéne említenem, hogy nem terep-motorozunk, meg qvadozunk gyepeken, védett területeken. A bringa is maradjon az ösvényen. 

Ezek mind hosszú távú, évtizedekben mérhető folyamatok. A változás nem egyik napról a másikra következik be, ráadásul globális szemléletváltás kell hozzá. Kicsi, de nagyon fontos porszemek vagyunk a gépezetben. Ne csak tegyünk a természet védelméért, hanem beszéljünk is róla! Mi, emberek is részei vagyunk, és magunk alatt vágjuk a fát, ha nem vigyázunk rá.