A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növény. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 21., kedd

Mérgek mérge

Virágzó magyar méreggyilok a http://sdt.sulinet.hu oldaláról
A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) egészen ritka és különleges gyógynövényünk. Feltételezések szerint a ma Dél-Európában élő hasonló méreggyilok fajok egy mainál melegebb éghajlatú időszakban hazánk területén is megtalálhatók voltak és hibridizálódtak, azaz kereszteződtek egymással. Ezzel "megszületett" a magyar méreggyilok, majd az időjárás változásával a szülőfajok elterjedési területe visszahúzódott, ez pedig itt maradt nekünk, mint endemizmus. Nálunk is csak a Budai- és a Villányi-hegységek nyílt mészkő- és dolomitsziklagyepein él.
A meténgfélék népes családjába tartozó faj közeli rokona a közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirudinaria), ami szintén száraz gyepeket, meleg erdőket kedvel, de megtalálható egész Európában.
www.budai-hegyek.hu
Csoportosan nőnek, május-június körül látható gyönyörű, de csöppet sem hivalkodó viráguk, majd ezekből hengeres, kihegyesedő csúcsú tüszőtermés fejlődik.
Vasuta G. képe a
méreggyilok terméséről
Ijesztő nevét szó szerint kell értelmezni: meggyilkolja a mérget, meggyógyítja a mérgezett embert. Vérmérgezés, állatharapás okozta fertőzés, gyulladásos betegségek gyógyítására használták. Ma gyógyteákban és influenza tüneteinek enyhítésére való homeopátiás szerekben találkozhatunk vele. Mivel  ez a hasonló - a hasonlóval elven működik, a túladagolt méreggyilok is ilyen tüneteket, lázat, gyengeséget, végtagfájdalmat okoz. Vadpaprikának, orvosi méregölőnek vagy ebfojtófűnek is hívják.
Eszmei értéke 100 000 Ft.
Közönséges méreggyilok virága


Közönséges?
Források és további érdekességek:

2011. november 9., szerda

Itt van az ősz, itt van újra...

Forrás: http://vasutag.freeblog.hu/
... írta Petőfi. És be is vallja, hogy szereti. Mi meg fázunk, sötétben megyünk haza a munkából, nézzük a szélben hajladozó kopasz fákat. De azért megmarad a szépség is, igaz kicsit jobban kell keresni:

A Gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius) a fészekvirágzatúak rendjét erősíti. Lösztyepréteken, szikes réteken járul hozzá az őszi színpompához, de sajnos csak Tokajban. Egykor az alföldi erdős sztyeppek karakterfaja volt, de a terület művelésbe vonásával ez a növény kipusztult. Utolsó nyilvántartott reliktumállomány a Zagyva menti szikeseken volt, de ott se látta már jó ideje senki. Ma, az egész Kárpát medencében, egyedül a Tokaji Nagykopaszon él. 20-40 cm magasra nő meg, levelei és szára apró szőröktől gyapjas, ahogy az nevéből is kitalálható. Levelei lándzsásak, virága, mely szeptember környékén nyílik, sárga. 1982-ben nyilvánították fokozottan védetté, és élőhelyének megóvásával visszahozták a kipusztulás széléről. Eszmei értéke 100000 Ft.

Ez a ritka virág elég jelentős családfával rendelkezik:
A fészekvirágzatúak rendjének egyik családja az őszirózsafélék, ebbe tartozó alcsalád az őszirózsaformák. Ide tartozik a közönséges napraforgó, a csicsóka, az articsóka, a tárkony, és sok gyógynövény, például a fehér üröm, a benedekfű, a körömvirág és a kamilla is.

Virágzás előtt
Az őszirózsáról sokaknak az őszirózsás forradalom jut eszébe. 1918 október 28 és 31 között az I. világháború elhúzódása miatti tüntetések és sztrájkok fajultak el felkelésé, mely eredményeként Magyarország kivált a vesztes Osztrák- Magyar Monarchiából. A tüntetők őszirózsát tűztek a kalapjuk mellé, és megalapították az első köztársaságot.
A fehér szirmú őszirózsa az emlékezés virága, ugyanakkor az időskori szerelemé is. Jelentése virágnyelven: „Igaz barátságod enyhíti balsorsom kínjait.” Más források szerint a kizárólagos szerelem jelképe, illetve kecsességet és a mágiát képviseli. Rengeteg fajta és színváltozat kapható a virágboltokban.
A távol keleti országokban a visszavonultság, a hosszú élet jelképe. Azt hitték, hogy szagával távolt tarthatják a  gonosz szellemeket és démonokat.

Szűz csillagkép
A nemzettség latin nevét a görög mitológiában szereplő Astraea istennőről kapta. Zeusz lánya volt, az ártatlansággal és a tisztasággal azonosították. A mondák szerint ő volt az utolsó hallhatatlan, aki az emberek között élt, azonban az emberi gonoszság miatt inkább az égbe költözött és ma is ott látható mint a Szűz csillagkép. A mérlege, amivel itt a földön az igazságot mérte, ott van mellette: a Mérleg csillagkép formájában. A római mitológiában a Justicia-val, az igazság istenével azonosítják. A legenda szerint egyszer visszatér a földre és visszaállítja az utópisztikus Aranykort. Sok évvel az égre költözése után Zeusznak elege lett az emberekből és árvízzel pusztította le a világot. Csak ketten maradtak élve, akik a víz visszahúzódása után elkezdtek vándorolni, de eltévedtek. Astraea megsajnálta őket és megalkotta a csillagfényt, ami alapján tájékozódhattak. Ahogy az istennő könnyei a földre potyogtak létrehozták az Astert azaz az őszirózsát.

Nyári égbolt csillagai

Források és további infók, érdekességek:


http://www.terra.hu/haznov/htm/Aster.oleifolius.html
http://www.zemplen.net/index.php?option=com_content&view=article&id=156:tokajbodrogzug-tajvedelmi-koerzet-&catid=88:vedett-terueletek&Itemid=54
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90szir%C3%B3zsaform%C3%A1k
http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#o1

2011. április 3., vasárnap

Medvefül kankalin

Tavasz, tavasz, tavasz! Gondolom már mindenki alig várta: lombfakadás, kék ég, virágözön! Ez utóbbihoz néhány fokozottan védett faj is hozzájárul, például a medvefül vagy cifra kankalin (Primula auricula). Latin neve is mutatja, hogy az elsők között van a nemzettség szinte mind a közel 300 tagja. 
PrimulaAuricula.jpgAz évelő medvefül kankalin külön érdekessége, hogy reliktum faj. Azaz, a jégkorszakból maradt fenn: korábbi nagyobb kiterjedésű élőhelyeiről az időjárás változásai visszaszorították és csak középhegységeinkben maradt meg napjainkig.
Világossárga, illatos virágai 4-12 tagból álló ernyőt alkotnak. Alhavasi sziklagyepeken él, de előfordul az Alpok környéki lápréteken is. Magyarországon egy alfaja él, mely szintén a meszes, köves, nedves dolomitgyepeket kedveli. A Bakonyban, Vértesben, Keszthelyi-hegységben találkozhatunk vele. Először egy veszprémi piarista tanár, természetbúvár Rédl Rezső tett létezéséről említést 1927-ben. Sajnos azóta állományaiban jelentős károkat okoztak a feketefenyő telepítések.
Eszmei értéke: 250 000 Ft

Alfons Mucha-t is megihlette
Egy legenda szerint egyszer Szent Péter leejtette a mennyország kulcsát, és az gyökeret verve kankalinná változott. E legenda alapja az lehet, hogy a kankalin virágzata kulcscsomóra emlékeztet. Német nevének tükörfordítása is kulcsvirág. Ősi varázsnövénynek tartják, majd Mária-szimbólum lett. Egyetlen hazai nem védett rokona, a tavaszi kankalin gyógyhatású: virágja izzasztó, köptető, az egész növényből készült tea pedig fájdalomcsillapító, nyugtató.  

Az osztrákok is nagyra becsülik, az 5 centes euro-érméjükön is megörökítették.  








Források és további érdekességek: