Beleolvastam egy összeállításba a világ 50 legveszélyeztetettebb fajáról. A faj bemutatása és az őt veszélyeztető tényezőkön túl ott volt mindegyik mellett egy kis keretes szöveg 'Mit tehetsz te?' címmel. A legtöbb esetben azt javasolták - nem csak itt, szinte minden hasonló témával foglalkozó írás esetében -, hogy támogasd ezt meg azt az alapítványt. Persze, nyitom is a webbankomat, és utalok nekik a fölösleges millióimból. Mindnek!
Egyértelmű, hogy ez a leghatékonyabb segítség, de azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, hogy nem szívesen utalgatok külföldre még kis összegeket sem. Ezzel senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy így támogasson természetvédelmi alapítványokat, mert valószínűleg a bevételük nagy része kisebb összegű adományokból jön össze. De érdemes utána olvasni a szervezet pedigréjének azért, hogy tényleg jó helyre kerüljön a pénzed és ne a munkatársak riói wellnesszezését támogasd.
Azt gondolom más módja is van az ilyen ügyek segítésének. Például az, hogy jobban megnézed mi kerül a szatyrodba. Ugyanis, ha megveszel egy terméket, aminek az előállítása környezetszennyező, akkor tulajdonképpen azt támogatod, hogy esőerdőt irtsanak ki, szennyvizet engedjenek a folyókba, rovarölő szereket permetezzenek a levegőbe és éhbérért dolgoztassanak milliókat. Igen, tudom, ez nagyon nehéz kérdés, hiszen a legtöbb áru eredete egy földi halandó számára ellenőrizhetetlen. De van, amiről tudni lehet honnan jön, és miből van. A megbízható cuccokat különböző címkékkel jelölik, ami jelentős segítség földi halandóknak a kereskedelem nagy átverős játékában. Első lépésnek ezek figyelembevétele tökéletes!
A mottó pedig: gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
Helyi termékekről beszélünk, ez ideális esetben azt jelenti, hogy a házikónk 50 km sugarú körén belül keletkeztek. Szállításuk kevésbé szennyezi a levegőt, nem rakódik le korom és por a környező növényzetre, sem a tüdőnkbe. Na és nem igényelnek élőhelyeket örökre kettévágó autópályákat sem.
A bio hús és tojás termelése közben nem kerül antibiotikum- és más gyógyszermaradvány az élővizekbe, és ezen keresztül az ivóvizünkbe. Nem születnek meghatározhatatlan ivarú és formájú hal-szörnyek.
A biogazdaságok állatainak ürüléke - micsoda meglepetés - tökéletes, egészséges trágya. Ezzel a gonosz vegyipar múlt rendszerbeli sikertermékére, a műtrágyára sincs szükség. Újabb piros pont az élővizektől, amik megmenekülnek az eutrofizációtól!
A biogazdaságok állatainak ürüléke - micsoda meglepetés - tökéletes, egészséges trágya. Ezzel a gonosz vegyipar múlt rendszerbeli sikertermékére, a műtrágyára sincs szükség. Újabb piros pont az élővizektől, amik megmenekülnek az eutrofizációtól!
Ha nincs hazai, a külföldi se feltétlen a sátántól való. Érdemes a fentebb említett logók nyomán elindulni és nagyítóval felfegyverkezve járni a boltokba. Legalábbis eleinte, mert az apró-betűk és címkék kavalkádjában hamar ki lehet igazodni. Néhány dologhoz pedig elég a szemüveg helyett a józan paraszti észt elővenni. Például a Dél-Amerikából származó marhahús nem csak szegény marha életébe került, hanem nagy valószínűséggel jó pár hektár esőerdő vagy pampa esett áldozatul a benne élő jaguárokkal, cuki tamarinokkal, óriás tengerimalac alakú kapibarákkal, ékkőnek csúfolt kolibrikkal és a mindezeket jó ízzel elfogyasztó anakondákkal együtt. Na és szegény tapírok se maradjanak ki. Azaz, mégis.
A szövegelést itt kicsit abbahagyom, de folytatás lesz előbb-utóbb, mert a téma még tartogat locsogni valót. A legfontosabb tennivalót pedig most emelem ki: BESZÉLJ RÓLA! Mivel a hírekben a különböző gazdasági mutatók és országos döntéshozóink tetteit taglaló elemzések mellett kevés szó esik a környezetünk védelméről, ránk marad a feladat, hogy időnként beszéljünk róla annak is, akit amúgy kielégít a közösségi média információáradata. Előbb-utóbb célba fog találni az üzenet. (Főleg ha tudsz válaszolni a szomszéd néni kérdésére, miszerint hol kapni békás kávét.)
Források:
Források:
- wikipédia
- http://jasius.hu/lepidoptera/page3/page3.html
- Állatok világa c. magazin 2015/1
