A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szelektív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szelektív. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 28., hétfő

Újra: papír!

2006-ban március 1-ét a HUMUSZ Szövetség az újra-papír világnapjává nyilvánította. Azóta nemzetközivé nőtte ki magát a kezdeményezés, melynek célja, hogy pazarló papírfogyasztásunkra hívja fel a figyelmet. 
Az egy dolog, hogy a papírboltok kínálatában elég nehéz magyar gyártmányú újrapapír terméket találni. De sok, minden nap használatos papírtermékből kapható kevésbé színes-szagos változat is. Van amit meg ki lehet váltani mosható anyagokkal (pl. konyhai papírtörlő), vagy teljesen elhagyni (egyszer-használatos díszcsomaglóanyagok). Szelektív gyűjtéssel pedig mindenki hozzájárulhat a környezet védelméhez. Erre hívja fel a figyelmet az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés is.
Honlapjukon olvasható, hogy 1 tonna újrapapír 12 fa életét menti meg, 75%-os víz és 60%-os energia-megtakarítással jár... a fák pedig megkötik a szennyező anyagokat, port, a CO2-t. Az utak, vasutak mellé ültetett fák szűrik a közlekedés zaját, felfogják a szelet és még a tájképet is gazdagítják. Nem mellesleg az idei évet az ENSZ az erdők évének nyilvánította. Érdemes saját házunk táján körbe nézni, mit tehetünk az erdőkért...

A HUMUSZ honlapjáról


Továbbiak a témában:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=399170
http://www.humusz.hu/hirek/hatteranyag-az-ujrapapir-vilagnapja-sajtoanyagahoz/3749

Témához kapcsolódó korábbi írásaink:
Gazda(g)ság és a társadalom változásai
Kis ország, nagy ország
Nyomtatni vagy nem nyomtatni?

2011. január 20., csütörtök

Gazda(g)ság és társadalom 5

Szemét kérdés...
Már jó pár éve működik a szelektív hulladék gyűjtés rendszere Magyarországon, mégis muszáj szót ejteni róla. Szerencsére a lakosság egy része belátta ennek fontosságát, és a környezettudatosan, lelkesen viszi le szétválogatott szemetét a gyűjtőszigetek konténereibe, ahonnan aztán itthon vagy külföldön kerül nek újrahasznosításra a flakonok, dobozok, üvegek.
A valóság sajnos az, hogy sok gyerekbetegsége van még a rendszernek, nem csak az, hogy vidéken alig működik. Először a wikipédia írását szeretném idézni :
A fenntarthatóság szempontjából azért problematikus az újrahasznosítás, mert a hulladékot, pl. csomagolóanyagokat előállító cégnél nem jelentkezik (motiváló mértékű) költségként a hulladék semlegesítése, ez a feladat az államra hárul. Ez a berendezkedés az eldobható csomagolást gyártó cégnek kedvez, mert a haszon nála keletkezik, az elhárítás költségei viszont nem. Ez a társadalom egészének rossz, mert az államnak az újrahasznosításra fordított pénzösszeget máshonnan kell elvonnia.
A másik oldal a felhasználók hanyagsága: talán sikerül mindenkinek a megfelelő konténerbe hajítania szemetét, de nem egyszer látni olyat, hogy a szépen különválogatott, elmosott, ép flakonokat dobálnak a műanyagos gyűjtőbe. 10x olyan gyorsan telik meg a konténer így, mintha összenyomva kerülnénk bele a palackok. Ez azt is jelenti 10x gyakrabban kell üríteni, azaz 10x sűrűbben jön a kukásautó. (Vagy napokig nézegetjük a konténer melletti halmokat) Ezzel már el is pazaroltuk az újrafelhasználással megspórolt energiát, és hiába fordítottuk drága időnket a válogatásra. Nyaraláskor sem felfújva pakoljuk be a gumimatracot a bőröndbe...
Akkor érnénk el igazán nagy előre lépést a problémakör megoldásában, ha  a szeméttelepek méretét lehetne csökkenteni. Ennek egy szelete csak az újrahasznosítás, egy másik a térfogat maximális kihasználására való törekvés a dobozok, palackok stb. összenyomásával. Nagyobb részt azonban azon múlik, hogy a boltokban mit veszünk meg és arra mennyire vigyázunk.  Ez időnként elég nehéz feladat, hiszen még se üveges tejet, se sampon-utántöltőt nem lehet kapni.  Rengeteg olyan áru van amit lehetne nagy tartályokban tárolni az áruházakban, amiből a vevők szépen leengedik a szükséges mennyiséget a saját maguk által oda vitt flakonokba. Mennyivel kevesebb tusfürdős-, mosogatószeres-, vagy müzlis-dobozt kellene gyártani! 
Az ábrándokon túl: már most is lehet szatyrot vinni magunkkal, és szólni, hogy nem kérünk újabbat. Lehet például 100-as papírzsepit venni a 10-esével csomagolt helyett, vagy lehet sok mindenből a nagyobb kiszerelést választani. Ezek egységára általában még olcsóbb is. A helyi termékek környezetvédő szerepéről meg már írtunk a 2. részben. A már megvásárolt termékek, ruhák, elektromos cikkek, használati tárgyak élete pedig meghosszabbítható ha a használati utasításnak megfelelően töltjük, mossuk, tisztítjuk.

Néhány szakértő-oldal: