Gerald Durrell emlékére (1925 január 7. - 1995 január 30.)

Gerryt nagyon sokan ismerjük Korfui kalandjairól és talán azt is tudjuk, hogy valóra vált az álma: lett saját állatkertje. De tudjuk mi mindent tett az élővilágért?
Gerald Durrell világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb természettudós, aki autodidakta módon szerezte meg tudását. Iskolába keveset járt, ám minden szabad percét szenvedélyének szentelte. Felnőtt korában tudatosan haladt célja felé, előszőr más állatkertek számára gyűjtött egzotikus állatokat, majd sajátjának. Több mint 30 szórakoztató-ismeretterjesztő könyvet írt, a családi kalandjaikat bemutató regényeiben is számos élvezetes leírás olvasható Korfu élővilágáról.
Minden bevételét és örökségét is a kihalófélben lévő állatok megmentésére költötte. Jersey szigetén lévő állatkertjében nincsenek zsiráfok, sem elefántok, sem olyan látványos, látogató-csalogató fenevadak, mint az oroszlán vagy a szibériai tigris. Elsőként tűzte zászlajára a kipusztulásra ítélt, számunkra sokszor ismeretlen fajok megmentését. Sikerrel szaporította fogságban például a mauritiusi Rózsás galambot. 16 példányból mára 400 lett. Saját élőhelyükön is sokat tesz az állatokért: állatkertjében helyi szakembereket képeznek ki, akik aztán visszetérve hazájukba komplex program keretében dolgoznak a fajok, élőhelyek megóvásáért. Szót emelt az állatkertek minőségi, a fajok igényeit biztosító állatartásáért is.

Honlapján mindent elolvashatunk alapítványának munkásságáról: https://www.durrell.org/wildlife/

Mindig felmerül bennem a kérdés, hogy mivel mutathatom ki tiszteletem munkássága iránt és hogyan csatlakozhatom a küldetéséhez anélkül, hogy csapot-papot hátrahagyva rohannék a dzsungelbe önkéntesnek, vagy jelentősebb összeget utalnék a számlájára.

Azt hiszem van pár dolog, amivel nagyon is sokat tehetünk, különösebb befektetés vagy komolyabb komfortzóna-elhagyás nélkül.



Marha farm az USA-ban

1. Lehetőleg fogyassz helyi termékeket: így tuti nem vágnak ki esőerdőket a Barziliából idekeveredett marhahúsunk takarmányának, és még az utaztatás is kisebb légszennyezéssel jár. (Különben is, egy helyi élelmiszer minőségét könnyebb kideríteni.)

2. Ilyenkor télen a vitamint sanyúságból, téli almából, vermelt gyökérzöldségekből, csírákból tökéletesen lehet fedezni. Egyik sem utóérlelt, vegyszerezett, utaztatott. A növényvédő szerek, ha jól teljesítenek, nem válogatnak: minden gombát, rovart, gyomnak ítélt növényfajt eltüntetnek a környékről. (Na, meg az embernek se túl jó 'mérget' enni.)



Borneo esőerdeinek területe

3. Kerüld a pálmaolajos termékeket:  A pálmaolajért indonéz esőerdőket égetnek fel, mert kell a terület az ültetvényeknek. Orángutánok és más fajok tízezrei vesztik el élőhelyeiket, csak azért, hogy mi nassolhassunk vagy illatozzunk, ugyanis szinte minden feldolgzott élelmiszerben és kozmetikumban van: margarin, kekszek, csokik, félkész fagyasztott ételek (pizza, panírozott izék), péksütemények, cukrásztermékek.... kozmetikumok felsorolásába bele se kezdek, a csomagolasokon 'Palmatum' -mal kezdődő nevek mind ezt takarják(Házi süti sokkal finomabb a  kézműves szappan pedig sokkal bőrbarátabb)

4.Szállj ki az autódból! Légszennyező, ellustít és minél több autó van, annál több út fog épülni, annál több park helyén lesz parkolóház...

5. Elektronikus kütyüidre vigyázz és alaposan gondold meg, tényleg szükséged van-e rá. A gyártásukhoz különöző nehézfémeket bányásznak, amik a gorillák élőhelyeit, meg persze az ott dolgozó munkások egészségét veszélyeztetik.
Tipp: Jane Goodall alapítványának 'passzold vissza tesó' című kampánya épp ez ellen lép fel: használt mobilokat gyűjt, hogy a bennük lévő nyersanyaggal csökkenthessék a bányászatot.
 +1: vegyél használtat!

6. Szabaidődet töltsd a természetben: ingyen átmozgat és kisimít!

7. Talán a legfontossab: csökkentsd a fogyasztásod! Ne vegyél meg minden vackot, csak mert a reklámok elhitetik veled, hogy nem élhetsz nélküle. Dehogynem! Sok minden leegyszerűsödik, ha csak a szükségleteink szerint fogyasztuk: kevesebb lom, több pénz lesz az egyenlet vége. A szükségletek persze egyéniek, de legyünk őszinték: évekig remekül megvoltunk chiamag és egyéb "szuperfúdok" nélkül és az 5. pár cipő* (*szabadon helyettesíthető) sem olyan dolog ami nélkül ne élhetnénk teljes életet.

Éljen Gerry életigenlő személyisége és természetszerető szelleminsége velünk, a mindennapjainkban!

Mit tehetsz te?

Beleolvastam egy összeállításba a világ 50 legveszélyeztetettebb fajáról. A faj bemutatása és az őt veszélyeztető tényezőkön túl ott volt mindegyik mellett egy kis keretes szöveg 'Mit tehetsz te?' címmel.  A legtöbb esetben azt javasolták -  nem csak itt, szinte minden hasonló témával foglalkozó írás esetében -, hogy támogasd ezt meg azt az alapítványt. Persze, nyitom is a webbankomat, és utalok nekik a fölösleges millióimból. Mindnek!

Egyértelmű, hogy ez a leghatékonyabb segítség, de azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, hogy nem szívesen utalgatok külföldre még kis összegeket sem. Ezzel senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy így támogasson természetvédelmi alapítványokat, mert valószínűleg a bevételük nagy része kisebb összegű adományokból jön össze. De érdemes utána olvasni a szervezet pedigréjének azért, hogy tényleg jó helyre kerüljön a pénzed és ne a munkatársak riói  wellnesszezését támogasd.

 Azt gondolom más módja is van az ilyen ügyek segítésének. Például az, hogy jobban megnézed mi kerül a szatyrodba. Ugyanis, ha megveszel egy terméket, aminek az előállítása környezetszennyező, akkor tulajdonképpen azt támogatod, hogy esőerdőt irtsanak ki, szennyvizet engedjenek a folyókba, rovarölő szereket permetezzenek a levegőbe és éhbérért dolgoztassanak milliókat. Igen, tudom, ez nagyon nehéz kérdés, hiszen a legtöbb áru eredete egy földi halandó számára ellenőrizhetetlen.  De van, amiről tudni lehet honnan jön, és miből van. A megbízható cuccokat különböző címkékkel jelölik, ami jelentős segítség földi halandóknak a kereskedelem nagy átverős játékában.   Első lépésnek ezek figyelembevétele tökéletes! 

A mottó pedig: gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!

Jó példa a kaja. Úgyis minden nap kell valamit falni. A hazai, szezonális termékek biztosan nem veszélyeztetik a pandák vagy a tigrisek élőhelyét. A helyi, biogazdaságokból származó zöldségek, gyümölcsök, nem voltak permetezve, sem műtrágyázva. Ezek választásával már is tettél a több ezer hazai rovarfajért, köztük a méhekért is, amik pedig fontos kis munkásai az élelmiszeriparnak és még fontosabb résztvevői az ökoszisztémának. Sőt! Rögtön a parlagi sasok is elkönyvelnek neked egy piros pontot. Ezek a ragadozó madarak ugyanis kis rágcsálókat esznek, amik meg növényeken és rovarokon élnek. A vegyszerek halmozódós fajták, és például a DDT miatt vékony falú tojásokat tojtak a  madarak, amik idő előtt eltörtek, derékba vágva ezzel szegény fióka még el sem kezdődött életét.

Helyi termékekről beszélünk, ez ideális esetben azt jelenti, hogy a házikónk 50 km sugarú körén belül keletkeztek. Szállításuk kevésbé szennyezi a levegőt, nem rakódik le korom és por a környező növényzetre, sem a tüdőnkbe. Na és nem igényelnek élőhelyeket örökre kettévágó autópályákat sem. 

A bio hús és tojás termelése közben nem kerül antibiotikum- és más gyógyszermaradvány az élővizekbe, és ezen keresztül az ivóvizünkbe. Nem születnek meghatározhatatlan ivarú és formájú hal-szörnyek.
A biogazdaságok állatainak ürüléke - micsoda meglepetés - tökéletes, egészséges trágya. Ezzel a gonosz vegyipar múlt rendszerbeli sikertermékére, a műtrágyára sincs szükség. Újabb piros pont az élővizektől, amik megmenekülnek az eutrofizációtól!

Ha nincs hazai, a külföldi se feltétlen a sátántól való. Érdemes a fentebb említett logók nyomán elindulni és nagyítóval felfegyverkezve járni a boltokba. Legalábbis eleinte, mert az apró-betűk és címkék kavalkádjában hamar ki lehet igazodni. Néhány dologhoz pedig elég a szemüveg helyett a józan paraszti észt elővenni. Például a Dél-Amerikából származó marhahús nem csak szegény marha életébe került, hanem nagy valószínűséggel jó pár hektár esőerdő vagy pampa esett áldozatul a benne élő jaguárokkal, cuki tamarinokkal, óriás tengerimalac alakú kapibarákkal, ékkőnek csúfolt kolibrikkal és a mindezeket jó ízzel elfogyasztó anakondákkal együtt. Na és szegény tapírok se maradjanak ki. Azaz, mégis.

A szövegelést itt kicsit abbahagyom, de folytatás lesz előbb-utóbb, mert a téma még tartogat locsogni valót. A legfontosabb tennivalót pedig most emelem ki: BESZÉLJ RÓLA! Mivel a hírekben a különböző gazdasági mutatók és országos döntéshozóink tetteit taglaló elemzések mellett kevés szó esik a környezetünk védelméről, ránk marad a feladat, hogy időnként beszéljünk róla annak is, akit amúgy kielégít a közösségi média információáradata. Előbb-utóbb célba fog találni az üzenet. (Főleg ha tudsz válaszolni a szomszéd néni kérdésére, miszerint hol kapni békás kávét.)

Források:

• wikipédia
• http://jasius.hu/lepidoptera/page3/page3.html
• Állatok világa c. magazin 2015/1

Óriás koraidenevér

Forrás: http://www.eurobats.org

Az oly annyira várt tavasz jöttét nem csak a gólyák és a hóvirágok jelzik, hanem néhány denevérfaj előbukkanása is. 

Öreg tölgy- és bükkerdők ritka lakója az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus). Március elején látható először, de csak a teljes sötétség beállta után röpül ki odújából. 

A denevérek az egyetlen ma élő emlőscsoport, amelyik aktív repülésre képes. Ehhez módosult testfelépítésük is: végtagjaik megnyúltak és bőr feszül az ujjpercek és a hátsó végtagok között. Kúp alakú testüket sűrű szőr fedi, ami nem csak az éjszakai hűvös ellen véd, hanem elsimítja az egyenetlenségeket, csökkentve ezzel a légellenállást. Mellüregük megnagyobbodott, hogy legyen hely a gyors repüléshez szükséges erő szívnek és nagy tüdőnek. A repülő életmódhoz való alkalmazkodásból csak fülük lóg ki, ami az ultrahangos tájékozódás miatt a legtöbb fajnál nagyméretű.

Forrás: hunbat.hu

Az óriás koraidenevér nevével összhangban a denevérek között igen termetesnek számít. Sőt, Európában a legnagyobb méretű faj. Testhossza 15-16 cm, a szárnyfesztávolsága kb. 45 cm, de súlya mindössze 50g körül van. Bundája vörhenyes színű, fülei rövidek. A szárnybőre vékony, könnyen megsérül, elszakad, de szerencsére jól regenerálóik. 

Magyarországon a Bükkben, a Mátrában és a Zemplénben élnek, de az egész kontinensen ritkának számítanak. Ezért nem is tudunk sokat az életmódjukról. Az biztos, hogy erdei tavak, erdőszegélyek mentén vadásznak. Valószínüleg nagyobb rovarokat ejtenek zsákmányul. Spanyol kutatások szerint repülő madarakat is fogyasztanak, ami egyedüli stratégia a denevérek csoportjában. Éjjel vonuló, veréb méretű (Passeriformes) énekesekre támadnak. Predátoruk a gyöngybagoly és az uhu, ellenségeik között sajnos az ember is szerepel élőhelyrombolásával. 

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu

Érdekesség, hogy eltérő termoregulációjuk és energia-igényeik miatt, a nemek különböző helyekre migrálnak. A nőstények a melegebb területeket részesítik előnyben, ahol könnyebb a kölykök felnevelése. A hímek pedig a hűvösebb régiókban érzik jól magukat. Hogy ezek után hogy lesznek kisdenevérek? Sajnos ezt még nem derítették ki a kutatók. Az biztos, hogy mindkét nem nagy távolságok megtételére képes.

Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

A denevérek megitélése Európában elég negatív, pedig ugyancsak hasznos állatok. Például néhány olasz nagyvárosba szúnyogírtónak telepítettek be kisebb testű, az ember közelségét jól tűrő fajokat. Mégis évszázadok óta vámpírokkal, gonosz lényekkel azonosítják ezeket az ártalmatlan állatokat. Soksozr ábrázolják Lucifert és az ördögöket is denevérszárnyakkal. A keresztény hagyomány azt tartaj, ahogy a denevér kerüli a fényt, úgy fél a sátán is az Isteni világosságtól. Meg persze a boszorkányok elmaradhatatlan kellékei, a rosszindulatú sötétéség szimbólumai.

Érdekes, hogy a kígyókhoz hasonlóan a denevérek is pozitív figurák a világ más tájain. Kínában például az öröm és a boldogság szimbólumai. Kubában a kultúrális értékek hordozóinak tekintik, amik egészséget, szerencsét, családi egységet hoznak. Ezért is választotta logónak a B*cardi.

Nem sok európai művészeti alkotáson jelennek meg, ami a fentieket figyelembe véve nem csoda.Goya Ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek című rézkarcán denevér- és bagolyszerű lények keringenek egy asztalra borulva alvó férfi felett.

Gaudi volt a másik, aki merte alkalamazni a denevért: például a Güell Palota tetejére és a Gran Via lámpaoszlopaira került fel.

Zenemű is született A denevér címmel, Ifj. Johann Strauss tollából.  A filmművészetben nem kell túl mélyre ásni,  mindenki ismeri a Batman filmeket, vagy Ace Ventura Shikakáját, és széles mosollyal reagál, ha Lusta Dick denevéres kalandját említik.
A felsorolásból az Abaligeti Denevérmúzeumot sem hagyhatjuk ki. 

Források és további érdekességek:

• http://www.beke.org.hu/hu/node/123
• http://www.hunbat.hu/html/deneverekrol_link/deneverek_rendszertana_link/europai_deneverfajok/orias_korai.htm
• http://www.eurobats.org/about_eurobats/protected_bat_species/nyctalus_lasiopterus
• http://en.wikipedia.org/wiki/Greater_noctule_bat
• http://www.haziallat.hu/kisemlos/kisemlos-fajok/denever-batman-es-bacardi/365/
• http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#d
• http://www.hunbat.hu/index2.htm

Magyar Tarsza

A nőstényeknek feltűnő tojócsöve van.

Ez a szöcskeféle (Iophya costata) a nyelvújításnak köszönheti különös hangzású nevét. Feltételezem - bár sajnos nem találtam rá bizonyítékot -,  a tarsus szó ihlethette meg a nyelvészeket, ami az ízeltlábúak utolsó lábízét jelöli (na meg az emberi lábtőcsontok egyikét, de ez most nem lényeg). 

Endemikus faj, mely csupán a Mecsekben, a Budai-hegységben és az Alföld löszgyepein található meg. Az egykori  sztyeplakó közösségek ritka maradványfaja, ami kb. 10.000 éve él nálunk. Zömök, 2-3 centi hosszú, élénkzöld, szelvényezett teste könnyen beleolvad a növényzetbe. Szárnyai elcsökevényesedtek, ezért elsősorban izmos hátsó lábaira számíthat ha menekülni kell. Nászidőszakban, május végén ugrólábai és csökevényes szárnya összedörzsölésével ciripel.

Egy hím példány

A magas füvű, többszintes, dús gyepeket kedveli, kedvenc tápláléka zsályafélék és szamóca, elég gyakoriak ezeken az élőhelytípusokon, ezért a fő veszélyt a taposás, az ilyen gyepek pusztulása jelenti. 

Fokozottan védett, eszmei értéke: 100.000 Ft.

Kultúrtörténeti vonatkozása ennek a konkrét fajnak nem sok van. Bár érdemes megemlékeznünk egy meséről, amit minden gyerek ismer: Tücsök és a Hangya. Ám, valami miatt ennek a mesének a legtöbb illusztrációján szöcskét rajzolnak tücsök helyett. Végül is mindegy, mindkettő ciripel.... azért az érdeklődő gyerek-buksikban nem árt tisztázni ezt a kérdést. 

Meg kell említenem még egy, Debrecenben található szobrot, amit egy litván művész alkotott. 

Debreceni szöcske szobor

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_tarsza
http://www.allatvilagunk.hu/rovarok/magyar_tarsza.html
TermészetBÚVÁR 2004/5
http://www.szoborlap.hu/3582_szocske_debrecen_algirdas_bosas_1987.html?f=photo
http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/bekes-megye-ritka-szocskeje-a-magyar-tarsza

Mérgek mérge

Virágzó magyar méreggyilok a http://sdt.sulinet.hu oldaláról

A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) egészen ritka és különleges gyógynövényünk. Feltételezések szerint a ma Dél-Európában élő hasonló méreggyilok fajok egy mainál melegebb éghajlatú időszakban hazánk területén is megtalálhatók voltak és hibridizálódtak, azaz kereszteződtek egymással. Ezzel "megszületett" a magyar méreggyilok, majd az időjárás változásával a szülőfajok elterjedési területe visszahúzódott, ez pedig itt maradt nekünk, mint endemizmus. Nálunk is csak a Budai- és a Villányi-hegységek nyílt mészkő- és dolomitsziklagyepein él.
A meténgfélék népes családjába tartozó faj közeli rokona a közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirudinaria), ami szintén száraz gyepeket, meleg erdőket kedvel, de megtalálható egész Európában.

www.budai-hegyek.hu

Csoportosan nőnek, május-június körül látható gyönyörű, de csöppet sem hivalkodó viráguk, majd ezekből hengeres, kihegyesedő csúcsú tüszőtermés fejlődik.

Vasuta G. képe a
méreggyilok terméséről

Ijesztő nevét szó szerint kell értelmezni: meggyilkolja a mérget, meggyógyítja a mérgezett embert. Vérmérgezés, állatharapás okozta fertőzés, gyulladásos betegségek gyógyítására használták. Ma gyógyteákban és influenza tüneteinek enyhítésére való homeopátiás szerekben találkozhatunk vele. Mivel  ez a hasonló - a hasonlóval elven működik, a túladagolt méreggyilok is ilyen tüneteket, lázat, gyengeséget, végtagfájdalmat okoz. Vadpaprikának, orvosi méregölőnek vagy ebfojtófűnek is hívják.
Eszmei értéke 100 000 Ft.

Közönséges méreggyilok virága

Közönséges?

Források és további érdekességek:

• Élővilág Enciklopédia II
• http://www.budai-hegyek.hu/index.php?budaihegyek=novenyvilag&al=magyar_meereggyilok
• http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9reggyilok
• http://utazas.sk/a-magyar-mereggyilok/
• http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=3a50c190-d7d4-4d79-b4d7-9998e7a4866b&cid=962978d2-61fb-4f31-aae6-71416870f3d8
• http://botanikaiforum.xobor.de/g2169p5134-Vincetoxicum-pannonicum-magyar-m-eacute-reggyilok.html#viewport 
• http://vasutag.freeblog.hu/archives/2011/07/06/Magyar_mreggyilok/

Fakopáncs vagy harkály?

Ezt a posztot muszáj azzal kezdenem, hogy nem minden harkály fakopáncs, de a fakopáncsok -ha nem vagyunk túl szigorúak- harkályok. 

A harkályfélék családjának tagjai Ausztrália és Madagaszkár kivételével minden erdős területen megtalálhatók a földön. Kb. 210 fajuk egytől egyik teljes életciklusában a fákhoz kötődik, ráadásul nem a madarak körében amúgy is népszerű lombkoronát "használják", hanem a fák törzsén vagy a földön keresik élelmüket, alakítják ki lakóhelyüket.  Nálunk, Magyarországon 9 faj honos, melyek életmódjuk és testfelépítésük alapján 4 csoportba oszthatók: nyaktekercsek, küllők, harkályok és fakopáncsok. Mindegyik védett státuszt élvez, csak a fehérhátú fakopáncs fokozottan védett.

Legnagyobb testű a fekete harkály, legkisebb a kis fakopáncs. Legszebb a zöld küllő vagy a hamvas küllő, leggyakoribb a nagy fakopáncs, legritkább a fehérhátú fakopáncs. Egyetlen vonuló a nyaktekercs, a legutolsó betelepülő a balkáni fakopáncs, és a kilencedik a közép fakopáncs. 

Hím fehérhátú

A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)  Európa és Ázsia korhadó fákkal tűzdelt elegyes erdőit kedveli, melyek mentesek az erdészeti, beavatkozásoktól, az emberi zavarástól. Sajnos egyre kevesebb ilyen erdő van, ezért is sorolják az erősen veszélyeztetett csoportba. Nálunk csak lokálisan fordul elő a Bakony, a Börzsöny, a Bükk és Zemplén bükköseiben. 

Kb 25 cm nagyságú, súlya 100 gramm. Hátukon -mint az sejthető volt eddig is- fehér folt van, ami repüléskor és udvarláskor látszik jól. A hím piros sapkát 'hord'.

Zsákmányukat rendkívül kemény, éles csőrük és izmos nyakuk segítségével szerzik. Ügyesen kúsznak a fák törzsein, miközben legalább 20 ponton támaszkodnak: a lábukon 2 ujj előre, 2 hátrafelé áll. Mindegyiken erős karmok nőttek, emellett ujjainak bütykei és erős farktollai is segítik a kapaszkodásban. 

Lárvákat, cincéreket esznek, télen pedig magvakat keresnek.

Repüléskor jellegzetes hullámvonalat írnak le.

Udvarlás
forrás: vasutag.freeblog.hu

Párválasztáskor nem énekelnek, hanem dobolnak: Ágvégeket, ágcsonkokat hoznak rezgésbe, a városi fajok pedig   már felfedezték hogy a fém lámpatestekkel is fel lehet kelteni az ellenkező nem figyelmét. Érdekesség, hogy nem csak a hímek, hanem a tojók is beszállnak a koncertbe. 

Odúját öreg bükkösök korhadó, taplós fáinak oldalába vájja. A béleléssel nem bajlódik, 4-6 tojást rak április környékén, amiken kb 2 hétig kotlik. A fiókák 4 hét után repülnek ki. 

Nem alkot telepeket, hanem magányosan, párban fészkel. Nem költöző, eszmei értéke 100 000 Ft. 

Évek óta vita tárgya, hogy a beteg fákat kezdik ki, vagy miattuk betegednek meg a fák. Akárhogy is, erdészeti károkozásuk nem jelentős. Viszont a harkályfajok által vájt fészkeket rengeteg más madár, és denevérfaj használja. Ezért is védett minden hazai faj. 

Úgy tűnik a fehérhátú fakopáncs, de még a harkályok népes családja sem ihlette meg a művészeket.  Reményik Sándor Dialóg című verse viszont elgondolkodtató: 

Fehérhátú tojó
forrás: vasutag.freeblog.hu

A harkály kopogtat egy vén fenyőfát.
Én a botomra dőlve hallgatom,
Mint harmadik.
Különben csend lakik
Körül az erdőn.
A harkály:
Mit gondolsz öreg: meddig élsz még?
A fenyő:
Azt jól tudják az istenek,
Akik az életem kimérték.
A harkály:
Mit gondolsz öreg mi lesz belőled?
A fenyő:
Bizony mondom nem függ az se tőlem,
Se tőled.
A harkály:
Az emberektől függ tehát?
A fenyő:
Az ember nagynak képzeli magát.
A harkály:
Mit gondolsz mégis:
Hiszed, hogy asztalt terítenek rajtad,
S melléd telepszik egy vidám család?
Vagy ágy leszel, mely mélyen, hűsen altat
A nap heve után?
Szólj mit hiszel hát, vén embertelen ?!
A fenyő:
Mit tudom én!
Bölcső leszek talán.
Talán koporsó. Oly mindegy nekem.



Források és további érdekességek:

• A fehérhátú fakopáncs hangja: http://karpatkert.kismester.hu/audio/Dendrocopos_leucotos.mp3
• A harkályok éve 1997: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9719/harkalyok/harkalyok.html
• Életképek és videók a fajról: http://allatvilagunk.hu/madarak/feherhatu_fakopancs.html
• Miért nem kapnak agyrázkódást?  http://www.origo.hu/tudomany/20111027-kulonleges-koponyaja-miatt-nem-kap-agyrazkodast-a-fakopancs.html
• Fekete harkály tanösvény a Zselicben: http://www.ddnp.hu/index.php?pg=news_lead&csid=111&offset=210
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rh%C3%A1t%C3%BA_fakop%C3%A1ncs
• Élővilág Enciklopédia I.

Villányi Télibagoly

Akár egy bor neve is lehetne, hiszen nincs is jobb a hosszú téli estéken mint egy kis forraltbor... De nem, ez egy lepke, ami késő ősszel rajzik. 

A bagolylepkék már egyszer előkerültek itt a blogban, de a tavaszi fésűsbagoly, egy viszonylag távoli rokona ennek a fajnak. Persze ez a 'távolság' csak a bagolylepkék népes családjában számít nagynak. Érdemes megemlíteni a további besorolás-halmazokat is: szegfűbaglyok alcsaládján belül a  fabaglyok (Xylenini) nemzetségbe sorolható. Tudományos nevén a Polymixis rufocincta isolata ráadásul egy endemikus alfaj, ami színében különbözik a törzsalaktól és itthon is csupán a Villányi hegységben, a Szársomlyón található meg. A törzsalak (Polymixis rufocincta) a Kis-Ázsiában és a Balkánon él, észak felé az Alpok déli lábáig húzódik föl. A faj elterjedési területeinek szélein elszigetelt csoportok is találhatók - ez a szársomylói is ilyen -, melyek az idők során önálló alfajjá alakultak.  

A faj életciklusáról sajnos nagyon keveset tudunk még: a déli, füves lejtőket kedveli, éjjel repül és október-december környékén láthatók a kifejlett példányok.  Először a hímek bújnak elő, majd november elején már mindkét nem tömegesen lepi el a fénycsapdákat. Az enyhébb éjszakákat jobban csípik, de 0 C° alatt is össze lehet 1-1 példánnyal futni. Kutatások hiányában sajnos még a tápnövénye sem ismert, pedig ez igazán fontos lenne a faj védelme szempontjából. Valószínűleg pete formájában telel át, ugyanis a törzsalak is így tesz. Az, a mediterrán területeken korán fejlődésnek indul, majd a földbe húzódik, ahol előbáb formájában nyugalmi állapotba kerül. Ezzel valószínűleg kikerüli a mediterrán forró, száraz nyár megpróbáltatásait. A kifejlett példányok nappal sziklákon ücsörögnek, és nem tudni miért, de nem szeretik az árnyékot.

A fajt vörös-könyvi besorolása szerint a kipusztulás közvetlenül fenyegeti, az élőhelyvédelmi irányelv pedig a Natura 2000 területek egyik jelölőfajának tekint. A kipusztulás elsősorban kicsi élőhelye miatt fenyegeti. Ráadásul a Szársomlyón egy bánya működik, ahol a mészkőkitermelés módszere jelentősen károsítja a környező élővilágot. Hasonló probléma, hogy a lakosság felhagyott a legeltetéses állattartással, aminek következtében ezek a déli lejtősztyepp rétek elkezdtek becserjésedni. Cserébe egyre intenzívebb a szöllőművelés, ami sajnos nem megy vegyszerek nélkül. Ezt persze nem lehet csak és kizárólag a szöllőtőkékre permetezni, az ízeltlábúak növényevők révén pedig közvetlenül érintkeznek a kemikáliákkal. Több más faj esetében megfigyelték már, hogy megfogyatkoztak a szőllő-permetek használata miatt. Valószínüleg nincs ez másképp a télibagollyal sem. Meg kell említeni, mint veszélyeztető tényezőt a terepmotorozást, a sárkányrepülőzést, a kíváncsi turistákat, akik engedély nélkül lépnek be a fokozottan védett részekre, na meg a közeli település ultramodern utcai lámpáit, ami nagy távolságokról is odavonza a lepkéket. 

Eszmei értéke: 100 000 Ft

Elkészült a fajvédelmi terv is, mely mindenek előtt azt szorgalmazza, hogy tudjunk meg többet a faj életciklusáról, táplakozásáról, valamint biztosítva legyen az élőhely fennmaradása.  

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/villanyi_telibagoly.pdf

Itt van az ősz, itt van újra...

Forrás: http://vasutag.freeblog.hu/

... írta Petőfi. És be is vallja, hogy szereti. Mi meg fázunk, sötétben megyünk haza a munkából, nézzük a szélben hajladozó kopasz fákat. De azért megmarad a szépség is, igaz kicsit jobban kell keresni:

A Gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius) a fészekvirágzatúak rendjét erősíti. Lösztyepréteken, szikes réteken járul hozzá az őszi színpompához, de sajnos csak Tokajban. Egykor az alföldi erdős sztyeppek karakterfaja volt, de a terület művelésbe vonásával ez a növény kipusztult. Utolsó nyilvántartott reliktumállomány a Zagyva menti szikeseken volt, de ott se látta már jó ideje senki. Ma, az egész Kárpát medencében, egyedül a Tokaji Nagykopaszon él. 20-40 cm magasra nő meg, levelei és szára apró szőröktől gyapjas, ahogy az nevéből is kitalálható. Levelei lándzsásak, virága, mely szeptember környékén nyílik, sárga. 1982-ben nyilvánították fokozottan védetté, és élőhelyének megóvásával visszahozták a kipusztulás széléről. Eszmei értéke 100000 Ft.

Ez a ritka virág elég jelentős családfával rendelkezik:

A fészekvirágzatúak rendjének egyik családja az őszirózsafélék, ebbe tartozó alcsalád az őszirózsaformák. Ide tartozik a közönséges napraforgó, a csicsóka, az articsóka, a tárkony, és sok gyógynövény, például a fehér üröm, a benedekfű, a körömvirág és a kamilla is.

Virágzás előtt

Az őszirózsáról sokaknak az őszirózsás forradalom jut eszébe. 1918 október 28 és 31 között az I. világháború elhúzódása miatti tüntetések és sztrájkok fajultak el felkelésé, mely eredményeként Magyarország kivált a vesztes Osztrák- Magyar Monarchiából. A tüntetők őszirózsát tűztek a kalapjuk mellé, és megalapították az első köztársaságot.

A fehér szirmú őszirózsa az emlékezés virága, ugyanakkor az időskori szerelemé is. Jelentése virágnyelven: „Igaz barátságod enyhíti balsorsom kínjait.” Más források szerint a kizárólagos szerelem jelképe, illetve kecsességet és a mágiát képviseli. Rengeteg fajta és színváltozat kapható a virágboltokban.

A távol keleti országokban a visszavonultság, a hosszú élet jelképe. Azt hitték, hogy szagával távolt tarthatják a  gonosz szellemeket és démonokat.

Szűz csillagkép

A nemzettség latin nevét a görög mitológiában szereplő Astraea istennőről kapta. Zeusz lánya volt, az ártatlansággal és a tisztasággal azonosították. A mondák szerint ő volt az utolsó hallhatatlan, aki az emberek között élt, azonban az emberi gonoszság miatt inkább az égbe költözött és ma is ott látható mint a Szűz csillagkép. A mérlege, amivel itt a földön az igazságot mérte, ott van mellette: a Mérleg csillagkép formájában. A római mitológiában a Justicia-val, az igazság istenével azonosítják. A legenda szerint egyszer visszatér a földre és visszaállítja az utópisztikus Aranykort. Sok évvel az égre költözése után Zeusznak elege lett az emberekből és árvízzel pusztította le a világot. Csak ketten maradtak élve, akik a víz visszahúzódása után elkezdtek vándorolni, de eltévedtek. Astraea megsajnálta őket és megalkotta a csillagfényt, ami alapján tájékozódhattak. Ahogy az istennő könnyei a földre potyogtak létrehozták az Astert azaz az őszirózsát.

Nyári égbolt csillagai

Források és további infók, érdekességek:


http://www.terra.hu/haznov/htm/Aster.oleifolius.html
http://www.zemplen.net/index.php?option=com_content&view=article&id=156:tokajbodrogzug-tajvedelmi-koerzet-&catid=88:vedett-terueletek&Itemid=54
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90szir%C3%B3zsaform%C3%A1k
http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#o1

Gyurgyalagok

Hiába hangzik giccsesen, kész kis ékszer ez a madár. Talán csak a jégmadár veszi fel vele a versenyt, de ez sem meglepő, hiszen nem túl távoli rokonok. A gyurgyalag ((Merops apiaster), vagy méhészmadár a szalakóta alkatúak rendjébe, gyurgyalagfélék családjába tartozik és ugyancsak népes rokonságnak örvend. A nálunk élő faj elég elterjedt, nem csak Európában honos, hanem Kis-Ázsiától Kasmírig fogdossa a rovarokat. A nemzettség többi 22 tagja egy ausztráliai kivétellel, Afrikában és Ázsia déli részén színesíti az élővilágot. Ez az európai sem tagadhatja gyökereit, a többi vonuló madártól eltérően csak májusban érkezik meg és már augusztus végén útnak indul telelőhelyére, Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. 

Ez akár 10.000 km-es utat is jelenthet, amit csak nappal röpülve tesznek meg. Gyomruk megtöltése miatt nem kell megállniuk, röptükben is elmajszolják a megfogott rovarokat. Téves az a nézet, hogy komoly pusztítást okoznak a méhészetekben. Nem vetik meg ugyan a fullánkosokat, de étlapjukon ott vannak a szitakötők, lepkék, sáskák, legyek, böglyök, bogarak is. Persze nem jó ötlet a kaptárakat a telep közelébe rakni. Ha ép nem vonulnak, akkor villanydróton, fák tetején ülve lesik prédájukat. 

Klasszikus telep löszfalban
http://gyurgyalagok.blogspot.com/

Meredek lösz- vagy homokfalba ásnak kb. 1.5-2 m hosszú üreget, melynek végében van a fészek, 5-6 tojással vagy fiókával. A tojásokat pár nap különbséggel rakják le, ezét a fiókák nem egyszerre kelnek és kiröpülésük is eltérő időben történik. Felnevelésükhöz majd két hónap kell, így rövid itt tartózkodásuk csupán egy fészekalj felnevelésére elég. Nem a tisztaságukról híresek: a költőüreg hosszú bejárata miatt nem tisztítható, ezért a fiókák ürüléke felhalmozódik. Talán érthető, miért ásnak minden évben új fészket. Alkalmas partfal híján utak melletti rézsűben is megtelepednek, például a Kis-Kunságban.

Fészek zavartalan földút padkájában (Kiskunság)

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fajvédelmi tervében hangsúlyozzák, hogy szükség van élőhelyeinek karbantartására, megóvására.

Szinte hitetlen, de ez a gyönyörű kismadár nem sok művész ihletett meg. Áprily Lajos kivétel: 

Gyurgyalagok

Ékes tollú szivárvány-madarak ,
fuvola-füttyel, ringva szállanak.

A Maros-parton volt egy fűzberek,
abban lakott egy gyurgyalag-sereg.

Titkos utakra madarat ki hajt?
Ki küldte hozzám ezt a drága rajt?

Házam körül köröz. Varázs-körök?
A Maros a lelkemben hömpölyög.

Ezzel ellentétben rengeteg bélyegen szerepelnek a nemzettség fajai: 

http://belyegszakkor.gportal.hu/portal/belyegszakkor/image/gallery/1286558064_06.bmp 

http://philatelia.hu/files/filainfo/images/023_Nemzeti_parkok_IV.preview.JPG 
http://www.bird-stamps.org/cspecies/9202200.htm 

Az a legenda járja, hogy a méhek és darazsak fullánkjait valami kemény felszínhez ütögetve eltávolítják, mielőtt lenyelnék zsákmányukat. Afrikai fajok pedig struccok hátán 'lovagolva' vadásznak. 

A képek az MME honlapjáról vannak.

Forrás és további információk a gyurgyalagokról:

http://www.mme.hu/termeszetvedelem/tovabbi-fajvedelmi-programok/gyurgyalag.html  

http://www.mme-koka.hu/vedelmi.html

http://www.geographic.hu/Termeszet/2006/08/Novekszik_a_hazai_gyurgyalag_alloman

http://hu.wikipedia.org/wiki/Merops

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szalak%C3%B3taalak%C3%BAak

A bagoly, ami lepke....

Újra egy ízeltlábú kerül sora: a Magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana Schmidtii). Kezdjük egy kis rendszertannal:  a valódi lepkék alrendjén belüli bagolylepke-alakúak családcsoportjába tartozó lepkék mind zömökek és szőrösek. Ráadásul sokan vannak és általában éjjel mozgolódnak. A bagolylepkék családja a legnépesebb, rengeteg alcsaláddal. 

A magyar tavaszi fésűsbagoly nem véletlenül élvez védettséget: a kárpátmedencén kívül csak Törökországból ismert. Ez a faj is posztgalciális reliktum, itthon az alföldek és a középhegységek tatárjuharos tölgyeseit kedveli. Kevés helyen fordul elő, de ott sokan vannak. Áprilisban és májusban repül, eddig azt feltételezték a kutatók, hogy tápnövénye a tatárjuhar, de egy hernyókon végzett kutatás az ellenkezőjét bizonyította be: A hernyók az eléjük tett levelek közül a juhart messze elkerülték és inkább a csertölgyet eszegették. A faj veszélyeztetettségének fő oka élőhelyének eltűnése, az öreg erdők kitermelése.

A faj legjelentősebb állományai a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén találhatók.

Természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Ha a fajról nem is tudunk ennél sokkal többet, azért érdemes megismerkedni azzal, akiről a nevét kapta: Dioszeghy László Erdélyi tájképfestőként kereste kenyerét, a lepkészet csak szenvedély volt számára. De olyan szenvedély, hogy lakhelyét is e szerint választotta. Az Arad megyei Borosjenő közelében mind a hegyvidéki, mind az alföldi fajok gyűjthetőek voltak. Életében 40000 fajt gyűjtött és rendszerezett, mely egy részét ma is a Székely Nemzeti Múzeum őrzi. A többin a világ számos múzeuma osztozik. Továbbiak a
http://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3szeghy_L%C3%A1szl%C3%B3 olvashatók róla.

Források és még néhány link az érdeklődőknek: 

• http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/print.php?pg=news_179_1891&nyelv=0
• http://www.sas-hegy.hu/index.php?pg=sub_153

Medvefül kankalin

Tavasz, tavasz, tavasz! Gondolom már mindenki alig várta: lombfakadás, kék ég, virágözön! Ez utóbbihoz néhány fokozottan védett faj is hozzájárul, például a medvefül vagy cifra kankalin (Primula auricula). Latin neve is mutatja, hogy az elsők között van a nemzettség szinte mind a közel 300 tagja. 

Az évelő medvefül kankalin külön érdekessége, hogy reliktum faj. Azaz, a jégkorszakból maradt fenn: korábbi nagyobb kiterjedésű élőhelyeiről az időjárás változásai visszaszorították és csak középhegységeinkben maradt meg napjainkig.

Világossárga, illatos virágai 4-12 tagból álló ernyőt alkotnak. Alhavasi sziklagyepeken él, de előfordul az Alpok környéki lápréteken is. Magyarországon egy alfaja él, mely szintén a meszes, köves, nedves dolomitgyepeket kedveli. A Bakonyban, Vértesben, Keszthelyi-hegységben találkozhatunk vele. Először egy veszprémi piarista tanár, természetbúvár Rédl Rezső tett létezéséről említést 1927-ben. Sajnos azóta állományaiban jelentős károkat okoztak a feketefenyő telepítések.

Eszmei értéke: 250 000 Ft

Alfons Mucha-t is megihlette

Egy legenda szerint egyszer Szent Péter leejtette a mennyország kulcsát, és az gyökeret verve kankalinná változott. E legenda alapja az lehet, hogy a kankalin virágzata kulcscsomóra emlékeztet. Német nevének tükörfordítása is kulcsvirág. Ősi varázsnövénynek tartják, majd Mária-szimbólum lett. Egyetlen hazai nem védett rokona, a tavaszi kankalin gyógyhatású: virágja izzasztó, köptető, az egész növényből készült tea pedig fájdalomcsillapító, nyugtató.  

Az osztrákok is nagyra becsülik, az 5 centes euro-érméjükön is megörökítették.  

Források és további érdekességek:

• http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=33966&a_id=736803&h_id=109507
• http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=87421
• http://bfnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=sub_44