Téli madáretetés = nyári gyümölcstermés

A karácsonyi ajándék - őrület és a havas - sós utak okozta bosszúságok közepette a természetről is muszáj szót ejtenünk. Mert nem is alszik olyan mélyen. Például az itt maradó madarak  télen minden idejüket táplálékkeresésre fordítják.  Könnyen segíthetünk nekik egy kis élelem kihelyezésével, a gondoskodást pedig nyáron százszorosan hálálják meg!

Az itt áttelelő fajok közül azok is a lakott települések közelébe húzódnak, amelyek amúgy nem szeretik az ember közelségét. Megtanulták, hogy télen a kertek közelében több az élelem. A tél folyamán a kertben, teraszon jól tartott madarak tavasszal se fognak túl messzire költözni.

Etetőnkön felbukkanhatnak például a szén-, kék-, barát-, fenyvescinegék, csuszkák, nagy-, közép-, kistarkaharkályok, erdei-, fenyőpintyek, meggyvágók, zöldikék, tengelicek, csízek, citromsármányok a mezei és házi verebek mellett.

Ezen fajok többsége tavasz elejétől ősz végéig ’húsevő’ azaz elpusztít mindenféle hernyót, pókot, rovart és rovarlárvát. Megszabadítja a fákat, bokrokat, veteményes kertet a kártevőktől, minket, embereket a bársonylegyektől, lószúnyogoktól, poloskáktól.

Egy jól elhelyezett etető vidám életének nyomon követése pedig csak plusz szórakozás az esti sorozatok mellé.

egy kreatív ötlet a madárbarát Göd honlapjáról

Az etetés, etető építés szabályairól rengeteg információ olvasható interent-szerte.A legfontosabb, ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, amíg ki nem tavaszodik. Akkor viszont mindenképpen!

Például: 

• Pontos információk az MME honlapjáról:
  http://www.mme.hu/napi-madarvedelem/madarvedelmi-eszkozok/teli-madaretetes.html
• A sulinet.hu -n a hattyúk, ragadozó madarak etetéséről is olvashatunk a kerti etetés szabályai mellett: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kial/0/12036/1
• Madárfejjel, az etetőkről:
  http://www.szepzold.hu/madaretetes_olcson_es_konnyeden_
• "Kis etetés történelmi összefoglaló" az Erdély Nimród c. lap honlapjáról:
  http://www.erdelyinimrod.ro/?page=10046
• Egy gyűjtemény: http://madareteto.lap.hu/ 
• Madárbarát város:
  http://madarbarat.god.hu/index.php?fm=1

Hó és só

A tél első napján muszáj a hóról írnom. Nemis a hóról, hanem az eltávolításáról.
A lapátolás sima ügy: a végeredménye tiszta járda, néhány hókupac mellette és némi izomláz az edzetlenebb testrészekben. A következő lépés a síkosságmentesítés, azaz a baleseti ambulancia elkerülése.

A sózást idén szeptember 1.-je óta rendeletben tiltják (csak az utakat lehet sózni, járdákat, parkokat nem). A NaCl miatt a növények nem tudnak elegendő vizet felvenni és a só sok jelentős tápanyagot is kiszorít a szöveteikből. Ezen túl a nagy mennyiségű nátrium-klorid kárt tesz a talajban - felborítja a mikroorganizmusok egyensúlyát -, az épített környezetben (aszfaltban, vasszerkezetekben stb.), a cipőinkben, kutyák tappancsaiban stb. stb. sőt a talajvízbe is bemosódik Helyette használható az ártalmatlan és esetenként olcsóbban beszerezhető: hamu, homok, forgács, murva, vagy az olvasztásra is alkalmas kálcium-magnézium-acetát (CMA).

Sok médiumban javasolják a CaCl₂ használatát, de ez messze nem a tökéletes megoldás. Ugyan sokkal jobb hatékonysággal olvasztja el a jeget, mint a NaCl, de erős vízelvonó hatása miatt irritáló, kesztyű használata és belélegzésének elkerülése erősen ajánlott.  

Itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalcium-klorid további érdekességek tudhatók meg az anyagról. Azt írja például, hogy: „oldott állapotban kevésbé káros a növényekre, mint a nátrium-klorid …”. Azt nem, hogy nem káros, csak kevésbé...  környezetvédelemről meg szó sincs! 

Azt is írja, hogy: „Mivel növeli a sejtmembrán permeabilitását (azaz a sejtekbe könnyebben fognak ki- és bejutni a nagyobb molekulák is), vizes oldatát előszeretettel alkalmazzák genetikai módosítások során, mert a csökkentett ellenállás segítségével a DNS fragmentumok nagyobb valószínűséggel jutnak be a sejtbe, és épülnek be a sejt DNS-ébe.” Ez sem éppen egy pozitív tulajdonság. 

Fő előnye az, hogy kevesebb is elég belőle. Kár, hogy ezt csak mintegy 1.5 órás kitartó keresgélés után hámoztam ki a sok-sok ezzel foglalkozó cikkből. Más indok nincs. De végül is a logika működik, a kevesebb kevésbé káros… csak nem hangoztatják sehol, hogy mennyivel kell kevesebb. Mert kilója jóval drágább mint a konyhasóé.

Még néhány link a témában:

• Hogyan sózzunk és mivel?
  http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/hogyan-sozzunk-es-mivel-telen
  A cikk részletes tájékoztatást ad az egyes hó- és fagymentesítő anyagok előnyeiről és hátrányairól. A sófajtáktól a műtrágyaként viselkedő vinaszon át a kloridion mentes CMA-ig.
• CMA- ról angolul:  http://en.wikipedia.org/wiki/Calcium_magnesium_acetate
• A levegő munkacsoport híre a CMA- ról, ami nem csak védi a növényeket, hanem a szálló finompor egy részét is megköti :  http://www.lelegzet.hu/archivum/2007/04/3457.hpp.html

Arról se feledkezzünk meg, hogy mi emberek is a természet részei vagyunk, és túlélésünk egyik záloga a jó közérzet: irány síelni, szánkózni, hógolyózni!