2013. augusztus 6., kedd

Megújult a Vidrapark tanösvénye

Egyesületünk lelkes önkéntesek segítségével idén tavasszal felújította a Petesmalmi Vidraparkban található tanösvényt, sőt, újabb információs táblákkal is bővítette.
A régi, ma már kifakult táblákat UV-álló festékkel nyomtatott darabokra cseréltük, a keretet pedig lefestettük.













A tanösvény táblái a területen található élővilágot mutatják be. Érdekességeket, alig ismert tényeket lehet olvasni a vidrákról, a halastavak természetvédelmi jelentőségéről, a mesterségesen kialakított fészkelősziget fontosságáról. Egy-egy táblát szenteltünk a gázlómadaraknak és a récéknek, a lepkéknek, a szitakötőknek a hüllőknek és a ma igen csak aktuális témának, az inváziós növényfajok és az általuk okozott problémák bemutatásának.







Külön érdekesség, hogy a szokványos, sétálós tanösvényt interaktív játékokkal tettük érdekesebbé. Ennek köszönhetően a gyerekek például találós kérdésekkel tesztelhetik tudásukat. A fogadó állomásnál pedig ki lehet próbálni a nyom-nyomdát, aminek segítségével a tanösvényen látott állatnyomok azonosíthatók a séta során.





Köszönjük minden kedves önkéntes résztvevőnek a segítséget! Komoly munka volt a tanösvénytábla keretek összerakása és felállítása! Külön köszönet jár a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, mert a  felújítás anyagi hátterét az általa kiírt Zöld Forrás 2012 pályázati támogatás biztosította. (projektszám: PTKF/1750/2112)

2013. április 18., csütörtök

Természetvédelmi Napközis Tábor


Egyesületünk idén is szervez napközis tábort, melybe szeretettel várjuk gyerekeiket! Kedvcsináló képek tavalyról, és fontos információk a táborról alább olvashatók:
Általános iskolásoknak:
2013 július 22-26-, hétfőtől péntekig 8-16 óráig

5 év fölötti óvodásoknak:
2013 július 29- augusztus 2, hétfőtől péntekig 8-16 óráig

Tavaly a hulladékfeldolgó Sashegyi üzemében is jártunk
Igény szerint tartunk gyerekfelügyeletet, reggel 7-től valamint, délután 17 óráig.
Helyszín:
Győr-Ménfőcsanak, Horgas u. 1.
A Csanaki Szent Kereszt Plébániatemplom melletti iskolaépület, a Hegyalja és a Horgas u. sarkán.

Ára: 15000 Ft/fő,
mely tartalmazza az ebédet, a tízórait és az uzsonnát, valamint a programok költségeit.
Egy családból érkező minden 3. gyereknek 50% kedvezményt biztosítunk. (Egy háztartásban élő gyerekekre vonatkozik, de a két turnusra együtt is érvényes!)

Háziállatokkal is ismerkedtünk
Lyukas biciklibelsőből toltartót csináltunk LuPoLu Krisztával

Ízelítő a programból:
  • Vízi élővilág titkai
  • Otthoni vízfogyaztás
  • Mit tehetsz te a környezetedért?
  • Kézműves foglalkozások újrahasznosított anyagokból
  • Kirándulás
  • Sok játék, móka és kacagás 

Facebook oldalaink és kapcsolat:
http://www.facebook.com/NapkozisTabor
http://www.facebook.com/muszajegyesulet
muszajegyesulet@gmail.com
Koncz Nóra 30/3602447

2013. március 22., péntek

A csöpögő csapokon túl...

Ma van a víz nemzetközi világnapja, amit immár 20. éve ünneplünk. Minden évben egy jelmondatot választanak, ami segít a víz felhasználás körüli problémák egy-egy szeletének jobb megértésében.
Idén arra hívják fel a figyelmet, hogy a Földön vannak olyan emberek, akik súlyos betegségekkel küzdenek a vízhiány, vagy a szennyezett ivóvíz miatt.
2013 - A nemzetközi vízügyi együttműködés éve! - Jusson a Földön mindenkinek tiszta ivóvíz!
Nekünk van annyi, hogy még a WC-t is azzal öblítjük le. Innen, -gondoljuk a monitort bámulva - elég nehéz tenni azokért, akiknek nincs. De a különböző, ezzel foglalkozó alapítványok támogatásán túl, fontos, hogy értékeljük amink van!
Az országban a legtöbb helyen iható a csapvíz. Persze még a fővárosban is vannak olyan kerületek, ahol a jó minőségű vezetékes vizet a régi csövek szennyezik. Ennek ellenére, indokolatlanul nagy az ásványvíz fogyasztásunk. Ráadásul az ásványvízként forgalmazott palackozott folyadékok sokszor alig különböznek a csapból folyó víztől. Kevés az igazán értékes összetételű közöttük. A pet-palackok meg szelektíven gyűjtve is rengeteg fosszilis energiát 'fogyasztank' gyártásuk, szállításuk, újrafeldolgozásuk során. Aki a buborékokért vesz vizet, az is választhatná inkább a szódát, visszaváltható palackokkal.

Azon egyenlőre nem tudunk változtatni, hogy olyan helyen is ivóvíz folyik a csapból, ahol nem szükséges. De nagyon sokat tehetünk, hogy ne szennyezzük tovább meglévő vízkészleteinket! A csatornába kerülő szennyvizet tisztítás után a folyókba engedik vissza. A mosószer-maradványoktól, felületaktív anyagoktól, foszfátoktól, nitrátoktól nem lehet tökéletesen megszabadítani az odakerült vizet. Ugyan ez a helyzet a gyógyszer-maradékokkal, amik még veszélyesebbek, erősebb hatással vannak a vízben élő állatokra. Ebből a szempontból is érdemes megfontolni, hogy feltétlen szükség van-e az adott gyógyszerre vagy esetleg helyettesíthető mással.

Tengerparton medencében? 
 
Ma Magyarországon az egy főre eső vízfogyasztás 150-200 l/nap. Ebbe nem számít bele a közvetett vízfogyasztás, ami a megvásárolt élelmiszerek, tisztítószerek, ruhák, stb előállításához kell. Bele sem gondolunk, de a legtöbb gyártási folyamatban nagy mennyiségű vizet használnak.
Víz kell a termőföldek öntözéséhez, az állatok itatáshoz, remélhetőleg szálláshelyük takarításhoz is. Víz kell a betakarított termények tisztításához, feldolgozásához, az élelmiszerek előállításához. Minden kidobott étellel, közvetve vizet is pazarlunk, hiszen hiába használták azt az előállítás során. Ugyan így, jelentős mennyiségű vizet fogyaszt a textilipar is. Pl. 1 db póló előállításhoz 2495 l vízre van szükség. Természetesen víz kell a vegyszerek, tisztító-, tisztálkodó-szerek előállításhoz, és a kőolaj finomításhoz is (ráadásul szinte mindent autóval szállítanak!). Minden nap használunk valamennyi papírt is. Az újrapapír gyártása 75%-kal kevesebb vizet igényel, mintha fából állítanák elő ugyan azt a mennyiséget. További meghökkentő számadatok olvashatók itt.
Az ökológia lábnyom mintájára, ma már a vízlábnyomunk is mérhető. Alaposan körüljárta a témát a WWF is.

Források és további érdekességek a témában:

2013. március 21., csütörtök

Az erdők világnapja

A többi nagy, természet-vagy környezetvédelmi világnap között, ez valahogy el szokott felejtődni. Pedig érdemes figyelni az erdőkre. A fák Földünk tüdejeként működnek, mégis egyre fogynak az erdős területek. Pedig  egy természetessen növekvő erdő, a levegőtisztításon túl rengeteg más funkciót tölt be még egy városi ember életében is.
Csak, hogy a közelmúlt eseményeit említsem: az erdő a hófúvást is megakadályozza, a szél nem tudja kilométereken át hordani a havat, betemetve utat, házat, embert. Ugyan így, áradásnál a fák lassítják a víz lefolyását, ezzel több időt biztosítanak a párolgásnak, szivárgásnak.
A megfelelően művelt erdő értékes faanyagot ad bútornak, épületeknek vagy akár tüzelőnek is. Nem beszélve az irdatlan mennyiségű papírról amit elhasználunk nap mint nap.
Akinek van ideje az erdőben csatangolni és megismerkedni az ott élő növényekkel, állatokkal, gombákkal megtapasztalhatja mennyi gyógyító vagy ehető faj él hazánkban is. A szedret, szamócát mindenki ismeri, de melletük ott a csipkebogyó ami elsőrangú vitaminforrás (de sokan nem tudják, hogy 50 C° fölött megsemmisül a C-vitamin), de a som, és a berkenye is remek lekvárként eltéve. Ilyenkor van szezonja a medvehagymának, ami mellett a gyeremekláncfű, a tyúkhúr és még a csalán is finom, egészséges étel alapanyaga lehet.  Ehető gombák, kora tavasztól késő őszig teremnek, amik hozzáértéssel és biztos tudású szakember segítségével szintén olyan ásványi anyagokat is tartalamznak, amiket máshonnan nehéz beszerezni.
A vadon élő állatok is kedvelt étkek, melyek egyedi ízét csak egy valóban szabadon élő, igényei szerint mozgó és táplálkozó állat húsa adhataj vissza. A többi, sok ezer állat pedig fontos része az ökoszisztémának. A kellemetlenkedő szúnyogoktól kezdve a gyönyörűen daloló madarakig, mindegyiknek megvan a maga feladata a természet körforgásában, pl. a beporzásban, magok terjesztésében vagy az elhalt anyagok lebontásában.
Akinek nincs ideje, kedve ilyesminek utánnaolvasni vagy csak ritkán van alkalma a természetet járni, az is találhat örömet az erdőben. Egy séta a fák között elsőrangú rekreációs tevékenység. A zöld szín látványa, a friss levegő, a zajszennyezéstől mentes terület pár óra alatt mindenkit felfrissít, aki hajlandó észrevenni a benne rejlő értékeket. A mozgás, a vérkeringés 'beindítása' mellett a fejeket is ki lehet szellőztetni akár egy réten piknikezve is.
Vigyázzunk hát erdőinkre! Megfontolt papír- és fa- használattal, körültekintő fürdő- és tisztítószer választással is sokat tehetünk még meglévő erdeinkért. Kirándulóknál pedig alapszabály, hogy az erdőben semmit nem hagyunk ott és belőle semmit nem hozunk el! Őrizzük meg megfizethetetlen értékienket is!

Ajánló:
Amit a magyarországi erdőkről tudni érdemes:
Kincsestárak:

2013. február 25., hétfő

Óriás koraidenevér

Forrás: http://www.eurobats.org
Az oly annyira várt tavasz jöttét nem csak a gólyák és a hóvirágok jelzik, hanem néhány denevérfaj előbukkanása is. 
Öreg tölgy- és bükkerdők ritka lakója az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus). Március elején látható először, de csak a teljes sötétség beállta után röpül ki odújából. 
A denevérek az egyetlen ma élő emlőscsoport, amelyik aktív repülésre képes. Ehhez módosult testfelépítésük is: végtagjaik megnyúltak és bőr feszül az ujjpercek és a hátsó végtagok között. Kúp alakú testüket sűrű szőr fedi, ami nem csak az éjszakai hűvös ellen véd, hanem elsimítja az egyenetlenségeket, csökkentve ezzel a légellenállást. Mellüregük megnagyobbodott, hogy legyen hely a gyors repüléshez szükséges erő szívnek és nagy tüdőnek. A repülő életmódhoz való alkalmazkodásból csak fülük lóg ki, ami az ultrahangos tájékozódás miatt a legtöbb fajnál nagyméretű.
Forrás: hunbat.hu
Az óriás koraidenevér nevével összhangban a denevérek között igen termetesnek számít. Sőt, Európában a legnagyobb méretű faj. Testhossza 15-16 cm, a szárnyfesztávolsága kb. 45 cm, de súlya mindössze 50g körül van. Bundája vörhenyes színű, fülei rövidek. A szárnybőre vékony, könnyen megsérül, elszakad, de szerencsére jól regenerálóik. 
Magyarországon a Bükkben, a Mátrában és a Zemplénben élnek, de az egész kontinensen ritkának számítanak. Ezért nem is tudunk sokat az életmódjukról. Az biztos, hogy erdei tavak, erdőszegélyek mentén vadásznak. Valószínüleg nagyobb rovarokat ejtenek zsákmányul. Spanyol kutatások szerint repülő madarakat is fogyasztanak, ami egyedüli stratégia a denevérek csoportjában. Éjjel vonuló, veréb méretű (Passeriformes) énekesekre támadnak. Predátoruk a gyöngybagoly és az uhu, ellenségeik között sajnos az ember is szerepel élőhelyrombolásával. 
Forrás: http://enfo.agt.bme.hu
Érdekesség, hogy eltérő termoregulációjuk és energia-igényeik miatt, a nemek különböző helyekre migrálnak. A nőstények a melegebb területeket részesítik előnyben, ahol könnyebb a kölykök felnevelése. A hímek pedig a hűvösebb régiókban érzik jól magukat. Hogy ezek után hogy lesznek kisdenevérek? Sajnos ezt még nem derítették ki a kutatók. Az biztos, hogy mindkét nem nagy távolságok megtételére képes.
Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

A denevérek megitélése Európában elég negatív, pedig ugyancsak hasznos állatok. Például néhány olasz nagyvárosba szúnyogírtónak telepítettek be kisebb testű, az ember közelségét jól tűrő fajokat. Mégis évszázadok óta vámpírokkal, gonosz lényekkel azonosítják ezeket az ártalmatlan állatokat. Soksozr ábrázolják Lucifert és az ördögöket is denevérszárnyakkal. A keresztény hagyomány azt tartaj, ahogy a denevér kerüli a fényt, úgy fél a sátán is az Isteni világosságtól. Meg persze a boszorkányok elmaradhatatlan kellékei, a rosszindulatú sötétéség szimbólumai.
Érdekes, hogy a kígyókhoz hasonlóan a denevérek is pozitív figurák a világ más tájain. Kínában például az öröm és a boldogság szimbólumai. Kubában a kultúrális értékek hordozóinak tekintik, amik egészséget, szerencsét, családi egységet hoznak. Ezért is választotta logónak a B*cardi.

Nem sok európai művészeti alkotáson jelennek meg, ami a fentieket figyelembe véve nem csoda.Goya Ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek című rézkarcán denevér- és bagolyszerű lények keringenek egy asztalra borulva alvó férfi felett.
Gaudi volt a másik, aki merte alkalamazni a denevért: például a Güell Palota tetejére és a Gran Via lámpaoszlopaira került fel.
Zenemű is született A denevér címmel, Ifj. Johann Strauss tollából.  A filmművészetben nem kell túl mélyre ásni,  mindenki ismeri a Batman filmeket, vagy Ace Ventura Shikakáját, és széles mosollyal reagál, ha Lusta Dick denevéres kalandját említik.
A felsorolásból az Abaligeti Denevérmúzeumot sem hagyhatjuk ki. 

Források és további érdekességek: