A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. augusztus 22., péntek

Győrszentiván környékének természetvédelmi értékei


Sokan nem is gondolnák, hogy a Győrszentiván környékén elterülő meszes homokpusztagyepek hány féle védett és különleges növény-, és állatfajnak adnak otthont. Pedig ezek az élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bírnak, hiszen itt él számos, a kontinentális éghajlatra jellemző faj, melyek tőlünk nyugatabbra már nem találhatók meg. 

Meszes homokpusztagyep hegyi árvalányhajjal  (Stipa pennata)

Ezek a homokpusztagyepek a Kisalföld magyarországi részének legszárazabb területei közé tartoznak. Hajdanán legelőként hasznosították, majd egyre nagyobb területeken történt homokfásítás fekete fenyővel, akáccal. A nagyobb természetességi állapotban megmaradt gyepfoltok mai megléte a 40 éves szovjet katonai jelenlétnek köszönhető, hiszen 1990-ig ez a rész a civilek elől elzárt terület volt így megmenekült az újabb gyepfeltörésektől, mezőgazdasági művelés alá vonás alól. A katonai tevékenység nyomai a mai napig láthatók a növényzet alatt tankállások, bunkerek, elhagyott laktanyák formájában. A katonai gyakorlatozások megszűnése után megindult a terület becserjésedése, agresszívan terjed az akác és a bálványfa valamint más lágyszárú özönfajok is / magas aranyvessző (Solidago gigantea), selyemkóró (Asclepias syriaca)/ ami jelentős természetvédelmi problémát jelent.  A táj rendkívül mozaikos képet mutat, a meszes homokpusztagyepeken kívül, megfigyelhetünk még homoki tölgyes, homoki nyáras-borókás állományokat is a természetes vegetációk képviselői közül.

Homoki nőszirom (Iris arenaria)
Az egyik legjelentősebb védett növényfaj itt, a homoki nőszirom (Iris arenaria) amely Natura 2000 jelölő faj is egyben (az Európai Unió közössége szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró faj). A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó növény. Az egy-két virágú szár mindössze 6-12 cm magas. Április közepétől májusig virágzik. Egyes virágai egyetlen nap alatt elnyílnak.



A homokpuszták további védett növényei közül pár példa:

Kései szegfű
(Dianthus serotinus)
Fekete kökörcsin
(Pulsatilla nigricans)
                              
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)


Hússzínű ujjaskosbor
(Dactylorhiza incarnata)
Az orchideafélék közül is számos faj képviselteti itt magát:


Vitézkosbor
(Orchis militaris)
Poloskaszagú sisakoskosbor
(Anacamptis coriophora)


Sömörös pettyeskosbor
(Neotinea  ustulata)

A homokpuszták extrém körülményei valódi paradicsomot jelentenek egyes rovarok számára. Jelentős populációi élnek itt a ritka és  potenciálisan veszélyeztetett magyar futrinkának (Carabus hungaricus).

Közönséges nünüke
(Meloé proscarabaeus)
Magyar futrinka
(Carabus hungaricus)

Imádkozó sáska (Mantis religiosa) áldozatával

Nappali lepkefajok közül a leggyakoribbak:

Kardos lepke (Iphiclides podalirius)


Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Fürge gyík (Lacerta agilis)
A kétéltűek közül a zöld varanggyal (Bufo viridis), a barna varanggyal (Bufo bufo), a levelibékával (Hyla arborea) és az erdei békával (Rana dalmatina) találkozhatunk. A hüllők közül leginkább  a fürge (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis) kerülhet szemünk elé.




A homokpusztákon és környékükön 102 madárfaj él. Közülük kiemelkedő fontosságú a fekete gólya (Ciconia nigra), a holló (Corvus corax) és a kerecsen sólyom (Falco cherrug). 

Aki szeretné megismerni a szentiváni homokpuszták élővilágát testközelből is, annak szeretettel ajánljuk, a 2010.-ben a Föld napján, átadott bemutató tanösvény bejárását. A tanösvény a győrszentiváni új temetőtől indul, ahova a Vajda utcán lehet kijutni, Győrből a 31-es busszal közelíthető meg.
Kedvcsinálónak nézzék meg a tanösvényről készült videót:


Források és további érdekességek:



2014. május 7., szerda

Tanösvény Túrák a Zöld Forráshoz

Aki még májusban jön,
láthat virágzó Bíboros kosbort
Egyesületünk támogatást nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt Zöld Forrás 2013 pályázaton. Az elnyert összeget a győrújbaráti Vár-kő tanösvény fejlesztésére és népszerűsítésére  fordítjuk. Így most lehetőség van ingyenes, vezetett túra keretében megismerkedni a tanösvénnyel és rajta keresztül a Sokorói Dombság élővilágával! Szeretettel várunk minden kicsit és nagyot, formális és nem-formális csoportot, családot! 

Érdeklődés, időpont egyeztetés, és részletek: 

muszajegyesulet@gmail.com
Koncz Nóra 30/360-2447









2 az 1-ben memória játék

Készül a Titok-doboz díszítése
Védett növényfajokkal lehet ismerkedni ezzel a madáretetővel kombinált játékkal

Bemutató madárodúk

A Ravazdi Erdészet jóvoltából most már lépcső vezet fel a tanösvényre

 A megvalósításért köszönet illeti egyesületünk önkénteseit, Petrény András és Tamásovics Zoltán faműveseket, a Ravazdi Erdészetet és Varga Szabolcs kerületvezető erdészt, és Győrújbarát Önkormányzatát! De mindez nem valósulhatott volna meg, a VM Zöld Forrás támogatása nélkül.


2013. március 21., csütörtök

Az erdők világnapja

A többi nagy, természet-vagy környezetvédelmi világnap között, ez valahogy el szokott felejtődni. Pedig érdemes figyelni az erdőkre. A fák Földünk tüdejeként működnek, mégis egyre fogynak az erdős területek. Pedig  egy természetessen növekvő erdő, a levegőtisztításon túl rengeteg más funkciót tölt be még egy városi ember életében is.
Csak, hogy a közelmúlt eseményeit említsem: az erdő a hófúvást is megakadályozza, a szél nem tudja kilométereken át hordani a havat, betemetve utat, házat, embert. Ugyan így, áradásnál a fák lassítják a víz lefolyását, ezzel több időt biztosítanak a párolgásnak, szivárgásnak.
A megfelelően művelt erdő értékes faanyagot ad bútornak, épületeknek vagy akár tüzelőnek is. Nem beszélve az irdatlan mennyiségű papírról amit elhasználunk nap mint nap.
Akinek van ideje az erdőben csatangolni és megismerkedni az ott élő növényekkel, állatokkal, gombákkal megtapasztalhatja mennyi gyógyító vagy ehető faj él hazánkban is. A szedret, szamócát mindenki ismeri, de melletük ott a csipkebogyó ami elsőrangú vitaminforrás (de sokan nem tudják, hogy 50 C° fölött megsemmisül a C-vitamin), de a som, és a berkenye is remek lekvárként eltéve. Ilyenkor van szezonja a medvehagymának, ami mellett a gyeremekláncfű, a tyúkhúr és még a csalán is finom, egészséges étel alapanyaga lehet.  Ehető gombák, kora tavasztól késő őszig teremnek, amik hozzáértéssel és biztos tudású szakember segítségével szintén olyan ásványi anyagokat is tartalamznak, amiket máshonnan nehéz beszerezni.
A vadon élő állatok is kedvelt étkek, melyek egyedi ízét csak egy valóban szabadon élő, igényei szerint mozgó és táplálkozó állat húsa adhataj vissza. A többi, sok ezer állat pedig fontos része az ökoszisztémának. A kellemetlenkedő szúnyogoktól kezdve a gyönyörűen daloló madarakig, mindegyiknek megvan a maga feladata a természet körforgásában, pl. a beporzásban, magok terjesztésében vagy az elhalt anyagok lebontásában.
Akinek nincs ideje, kedve ilyesminek utánnaolvasni vagy csak ritkán van alkalma a természetet járni, az is találhat örömet az erdőben. Egy séta a fák között elsőrangú rekreációs tevékenység. A zöld szín látványa, a friss levegő, a zajszennyezéstől mentes terület pár óra alatt mindenkit felfrissít, aki hajlandó észrevenni a benne rejlő értékeket. A mozgás, a vérkeringés 'beindítása' mellett a fejeket is ki lehet szellőztetni akár egy réten piknikezve is.
Vigyázzunk hát erdőinkre! Megfontolt papír- és fa- használattal, körültekintő fürdő- és tisztítószer választással is sokat tehetünk még meglévő erdeinkért. Kirándulóknál pedig alapszabály, hogy az erdőben semmit nem hagyunk ott és belőle semmit nem hozunk el! Őrizzük meg megfizethetetlen értékienket is!

Ajánló:
Amit a magyarországi erdőkről tudni érdemes:
Kincsestárak:

2011. november 30., szerda

Ökoszisztéma szolgáltatások, avagy a természet ingyenes adományai

Néhány éve született meg ez a fogalom biológusok, és társadalom-kutatók együttműködésével. Célja, hogy felhívják a figyelmet a természet értékeire, és arra, mi mindent köszönhetünk a különböző életközösségeknek (ökoszisztémáknak). 
Kiskunság
Ökoszisztéma egy adott hely élőlényeinek és élettelen környezetének teljes kapcsolatrendszere. Ez egy nyílt rendszer, ami azért bizonyos önszabályozásra képes. Bele értendők például az időjárás szabályozó hatásai, a terepviszonyok, az ott élő növény és állatfajok, az általuk alkotott tápláléklánc, egy oda tévedő ragadozó vagy kiránduló is. Ökoszisztéma fogalmat a biológusok vizsgálódásuk tárgyától függően rugalmasan használják, lehet az például rét, egy erdő, egy tó, egy település, egy út menti bokorsáv, egy laboratóriumban berendezett akvárium, de egy hegység vagy akár egy egész földrész is. 
Ezeket a rendszereket, mi emberek is használjuk: fát vágunk ki egy erdőből, terméseket gyűjtünk egy gyümölcsösben, learatjuk az egész búzamezőt, kutat fúrunk, erőművet építünk, stb. A természetet tulajdonképpen úgy vesszük igénybe mint egy szolgáltatót. 

Szigetköz
Vegyük példának a Dunát. Mint ökoszisztéma, komplett rendszert alkot növény és állatvilágával, ami ráadásul rengeteg ponton kapcsolódik más rendszerekhez: vize táplálja a környezete termőtalaját, állatok és emberek nyerik belőle táplálékukat, akadályt képez területek között, párolgásával, hőmérsékletével egyedi mikroklímát és ezzel életteret biztosít a partján élő fajoknak. 
Mi emberek is pont ilyen sokrétűen vesszük igénybe adományait: 
Először is vizet szállít kis hazánkba, mely az alapja ivóvíz készleteinknek. A benne élő mikroszkopikus élőlények fontos szerves-anyag utánpótlást jelentenek termőföldjeinknek és minden élőlénynek ami a Dunában él, vagy abból táplálkozik. Nem mellesleg megszűrik, lebontják a 'kakát' amit bele engedünk. 
Árvíz Gemencen
Természetesen a víz körforgásának is fontos része: párolog, amiből felhő, majd eső lesz, plusz mintegy 817 000 km2-ről (több mint 8-szorosa Magyarország területének) gyűjti össze a 'fölösleges' vizet. Árvíz esetén is természetes medre vezeti el a fölösleget, sőt azokon a részeken, ahol meghagyták az árteret, még lassítja is az áradást. Nem szabad elfelejtkezni ebben az esetben sem a tápanyag-utánpótló szerepről: Nem csak a Nílus jelentette az életet az egyiptomiaknak, hanem a mi éghajlatunkon is fontosak az árvizek ebből a szempontból. 
Ugyan jobban fogynak a mindenféleképpen feldolgozott és eredeti formájukra nem is hasonlító tengeri halak, de azért még mindig jelentős mennyiséget fognak ki és dolgoznak fel emberi fogyasztásra a Dunából is. Ezeknek a halaknak nem csak fejlődésükhöz, életben maradásukhoz biztosít környezetet, hanem táplálékul szolgáló növényeknek, kisebb halfajoknak, gerinctelen állatoknak is. 

Mosoni-Duna áradása Győrnél
A ráépített erőművekben gyakorlatilag ingyen állít elő elektromos áramot. Illetve az 'ingyen' azért kicsit túlzás, hiszen az erőmű megépítését jelentősen megsínylik a folyók élőlényei. A regenerálódás után sem áll vissza teljesen az eredeti rend, hiszen a gát   lassítja a vízáram sebességét és ezzel hőmérsékletét is. 
Nem utolsó sorban a szállításban is fontos szerepe van, mind az áruk, mind az emberek esetében. Ide kapcsolódik kulturális szolgáltatása is: sportolási lehetőséget, kikapcsolódást, esztétikai élményt nyújt. A történelem során pedig nem egyszer volt fontos szerepe az események alakulásában. 

A sort még lehetne folytatni. A kérdés, hogy ezek tükrében érdemes-e folyóba engedni a szennyvizet, gyárak vegyszeres melléktermékeit, kivágni az ártéri erdőket? 

Mosogatás egy nomád táborban,
ahova a vizet kannákban hozzák  a közeli faluból
A lényeg pedig, hogy hogy befolyásolhatja ezt egy 'átlagpolgár'? Vigyáz az energia-fogyasztására, hogy ne legyen szükség újabb erőművekre. Ugyanígy az ivóvízre, hiszen világviszonylatban azon kevés szerencsés ember közé tartozunk, akiknek a csapjából folyik! Sőt, azzal mosunk, locsolunk, abban fürdünk. Érdemes néha azon is elgondolkodni, hogy nem csak otthon fogyasztunk ivóvizet, hanem a nap mint nap megvásárolt termékek előállítása során is jelentős mennyiségű tiszta (ha nem is iható minőségű, de semmi estre sem szennyezett) vízre van szükség: élelmiszereink öntözése, itatása, mellett szinte minden iparágban használnak vizet tisztításra, oldószerként vagy hő-átvitelre. 
Sokat jelenthet a barátok, ismerősök figyelmének felhívása, illetve az ilyen téren tevékenykedő természetvédő szervezetek erkölcsi, kétkezi és anyagi támogatása. 

Megyer hegyi tengerszem

Végzetül pár 'hivatalos' fogalom: 

Az ökoszisztéma-szolgáltatások 4 csoportja:
FENNTARTÓ (támogató) SZOLGÁLTATÁS
Olyan szolgáltatások, amelyek szükségesek az összes többi ökoszisztéma-szolgáltatás előállításához: talajképzôdés, fotoszintézis, elsôdleges termelés, tápanyagok körforgása, 
a víz körforgása 
ELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Az ökoszisztémák által nyújtott termékek: étel, rostok, üzemanyag, genetikai erőforrások, biokemikáliák, természetes gyógyszerek, díszítô anyagok és édesvíz
SZABÁLYOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Az ökoszisztéma-folyamatok szabályozásából fakadó előnyök: Levegőminőség szabályozása, éghajlat szabályozása, vízrendszerek szabályozása, erózió szabályozása, 
víztisztítás, betegségek szabályozása, kártevôk szabályozása, beporzás, természeti csapások szabályozása
KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
Azok a nem materiális javak, amelyek az emberek az ökoszisztémákból merítenek: Spirituális gazdagodás, kognitív fejlôdés, elmélkedés, kikapcsolódás és esztétikai élmény
Pilis


További információ a témáról:



2011. november 24., csütörtök

Védendő fajokról szóló cikk margójára



Az origón megjelent cikkben azt boncolgatják, hogy milyen fajokat is érdemes megvédeni. A nagy, aranyos, kedves állatkákat, amiket nem lehet nem szeretni vagy a kicsi, sokszor láthatatlan vagy gusztustalanul kinéző élőlényeket, amiknek fontos szerepe van az ökoszisztémában, mert például más fajok táplálékát jelentik. 
Valóban kegyetlen a kérdés, hiszen erkölcsi értékekbe ütköző dolog lenne egy faj élőhelyének elpusztítása és ezzel letörlése a föld színéről. Azonban az erőforrások  korlátozottak, tehát valahogy dönteni kell.  
Szerencsére ezt a döntést nem nekünk kell meghozni, de mégis megkönnyíthetjük azzal, hogy a még meglévő természeti értékeinkre vigyázunk, védjük őket. Hogy is?
  • Szeméttermelésünket csökkentjük: ezzel mind a szeméttelepek természettől elvett területét, mind a lebomló anyagok környezetkárosító hatását csökkentjük. Kevesebb méreganyag oldódik az esővízbe, így például az ivóvizet könnyebb előállítani. Kevesebb szemét, kevesebb kukásautót is jelent, azaz kevesebb kipufogógázt.
http://greenfo.hu/zold-szemmel/2011/10/21/talalekonysag
  • Fogyasztásunkat (víz, gáz, áram) a szükségesre szorítjuk: Ahogy nő a fogyasztásunk úgy kell újabb olajkutakat nyitni, erőműveket építeni. Lehet az víz vagy szélerőmű, maga az építkezés jelentős környezetrombolással jár: gépjárműforgalom, útépítés, stb. Amíg nem állunk át teljesen megújuló energiaforrásokra (tehát kb. az elkövetkezendő 100 évben) ezek miatt fennáll az olajkatasztrófák, a bányászat vagy a vízerőművek miatti közvetlen természetkárosítás, az atomerőművek miatt pedig a sugárzásveszély. 

  • Vásárlásnál figyelembe vesszük, hogy hol készül az amit ép a kosarunkba rakunk:  több 1000 km-t utazott kamionon, repülőn, vonaton, hajón a Föld körül?  Esetleg egy hasonló a termék épp mellette amit a közelben gyártottak? Kozmetikumoknál, tisztító szereknél fontos lehet az is, milyen módon állították elő: állatkísérletek, kőolajszármazékok, rákkeltő anyagok szerepelnek-e a 'kórtörténetben'. Ezt egy kicsit nehezebb lenyomozni, de itt  van pár hasznos infó.

  • Erőt veszünk lustaságunkon és ahova lehet bringával vagy gyalog megyünk. Esetleg tömegközlekedéssel. Sokan nem tudják, de gyalog 1 km-t negyed óra alatt lehet megtenni, kényelmes tempóban. Bringával kb. 3 perc. Azaz viszonylag rövid idő alatt, egész messze el lehet jutni. Nem csak a kipufogógázokat csökkentjük, hanem testünk is meghálálja, ha időnként megmozgatjuk. Nem kell sok edzés ahhoz, hogy 15 perc sétát könnyedén meg tudjunk tenni. 
  • Ha kirándulni megyünk: ne szedjünk össze semmit, maximum szemetet. Vegyük komolyan a tiltó táblákat: nem véletlenül rakták ki őket. Fennáll a veszélye, hogy összetaposunk fokozottan védett növényeket. Azt itt remélhetőleg meg se kéne említenem, hogy nem terep-motorozunk, meg qvadozunk gyepeken, védett területeken. A bringa is maradjon az ösvényen. 
Ezek mind hosszú távú, évtizedekben mérhető folyamatok. A változás nem egyik napról a másikra következik be, ráadásul globális szemléletváltás kell hozzá. Kicsi, de nagyon fontos porszemek vagyunk a gépezetben. Ne csak tegyünk a természet védelméért, hanem beszéljünk is róla! Mi, emberek is részei vagyunk, és magunk alatt vágjuk a fát, ha nem vigyázunk rá. 

2011. február 3., csütörtök

Gyurgyalag a Kiskunságban
Magyarország fokozottan védett fajai 

Hamarosan induló soroztanukban Magyarország fokozottan védett fajait mutatjuk be. Nem csak természettudományos szempontokat, hanem történeti, kultúrtörténeti esetleg művészeti kapcsolódásokat is összeszedünk. Nem lesz rövid a lista, hiszen 71 növény-, és több mint 130 állatfajról van szó. Reméljük, a 'mű' nem csak érdekes és szórakoztató lesz, hanem hiánypótló is, hiszen tudomásuk szerint az interneten nincs ilyen jellegű gyűjtemény, csak fajlisták.


A rendelet és a lista az alábbi linkeken olvasható:

2010. december 15., szerda

Székely szöcske

Magyar kutatók új szöcskefajt különítettek el Hargitán.
A cikk itt olvasható:
http://www.origo.hu/tudomany/20101215-ciripelese-alapjan-fedeztek-fel-egy-uj-szocskefajt-magyar-kutatok-a.html