Védendő fajokról szóló cikk margójára

Az origón megjelent cikkben azt boncolgatják, hogy milyen fajokat is érdemes megvédeni. A nagy, aranyos, kedves állatkákat, amiket nem lehet nem szeretni vagy a kicsi, sokszor láthatatlan vagy gusztustalanul kinéző élőlényeket, amiknek fontos szerepe van az ökoszisztémában, mert például más fajok táplálékát jelentik. 

Valóban kegyetlen a kérdés, hiszen erkölcsi értékekbe ütköző dolog lenne egy faj élőhelyének elpusztítása és ezzel letörlése a föld színéről. Azonban az erőforrások  korlátozottak, tehát valahogy dönteni kell.  

Szerencsére ezt a döntést nem nekünk kell meghozni, de mégis megkönnyíthetjük azzal, hogy a még meglévő természeti értékeinkre vigyázunk, védjük őket. Hogy is?

• Szeméttermelésünket csökkentjük: ezzel mind a szeméttelepek természettől elvett területét, mind a lebomló anyagok környezetkárosító hatását csökkentjük. Kevesebb méreganyag oldódik az esővízbe, így például az ivóvizet könnyebb előállítani. Kevesebb szemét, kevesebb kukásautót is jelent, azaz kevesebb kipufogógázt.

http://greenfo.hu/zold-szemmel/2011/10/21/talalekonysag

• Fogyasztásunkat (víz, gáz, áram) a szükségesre szorítjuk: Ahogy nő a fogyasztásunk úgy kell újabb olajkutakat nyitni, erőműveket építeni. Lehet az víz vagy szélerőmű, maga az építkezés jelentős környezetrombolással jár: gépjárműforgalom, útépítés, stb. Amíg nem állunk át teljesen megújuló energiaforrásokra (tehát kb. az elkövetkezendő 100 évben) ezek miatt fennáll az olajkatasztrófák, a bányászat vagy a vízerőművek miatti közvetlen természetkárosítás, az atomerőművek miatt pedig a sugárzásveszély. 

• Vásárlásnál figyelembe vesszük, hogy hol készül az amit ép a kosarunkba rakunk:  több 1000 km-t utazott kamionon, repülőn, vonaton, hajón a Föld körül?  Esetleg egy hasonló a termék épp mellette amit a közelben gyártottak? Kozmetikumoknál, tisztító szereknél fontos lehet az is, milyen módon állították elő: állatkísérletek, kőolajszármazékok, rákkeltő anyagok szerepelnek-e a 'kórtörténetben'. Ezt egy kicsit nehezebb lenyomozni, de itt  van pár hasznos infó.

• Erőt veszünk lustaságunkon és ahova lehet bringával vagy gyalog megyünk. Esetleg tömegközlekedéssel. Sokan nem tudják, de gyalog 1 km-t negyed óra alatt lehet megtenni, kényelmes tempóban. Bringával kb. 3 perc. Azaz viszonylag rövid idő alatt, egész messze el lehet jutni. Nem csak a kipufogógázokat csökkentjük, hanem testünk is meghálálja, ha időnként megmozgatjuk. Nem kell sok edzés ahhoz, hogy 15 perc sétát könnyedén meg tudjunk tenni. 
• Ha kirándulni megyünk: ne szedjünk össze semmit, maximum szemetet. Vegyük komolyan a tiltó táblákat: nem véletlenül rakták ki őket. Fennáll a veszélye, hogy összetaposunk fokozottan védett növényeket. Azt itt remélhetőleg meg se kéne említenem, hogy nem terep-motorozunk, meg qvadozunk gyepeken, védett területeken. A bringa is maradjon az ösvényen. 

Ezek mind hosszú távú, évtizedekben mérhető folyamatok. A változás nem egyik napról a másikra következik be, ráadásul globális szemléletváltás kell hozzá. Kicsi, de nagyon fontos porszemek vagyunk a gépezetben. Ne csak tegyünk a természet védelméért, hanem beszéljünk is róla! Mi, emberek is részei vagyunk, és magunk alatt vágjuk a fát, ha nem vigyázunk rá. 

Újra: papír!

2006-ban március 1-ét a HUMUSZ Szövetség az újra-papír világnapjává nyilvánította. Azóta nemzetközivé nőtte ki magát a kezdeményezés, melynek célja, hogy pazarló papírfogyasztásunkra hívja fel a figyelmet. 

Az egy dolog, hogy a papírboltok kínálatában elég nehéz magyar gyártmányú újrapapír terméket találni. De sok, minden nap használatos papírtermékből kapható kevésbé színes-szagos változat is. Van amit meg ki lehet váltani mosható anyagokkal (pl. konyhai papírtörlő), vagy teljesen elhagyni (egyszer-használatos díszcsomaglóanyagok). Szelektív gyűjtéssel pedig mindenki hozzájárulhat a környezet védelméhez. Erre hívja fel a figyelmet az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés is.

Honlapjukon olvasható, hogy 1 tonna újrapapír 12 fa életét menti meg, 75%-os víz és 60%-os energia-megtakarítással jár... a fák pedig megkötik a szennyező anyagokat, port, a CO2-t. Az utak, vasutak mellé ültetett fák szűrik a közlekedés zaját, felfogják a szelet és még a tájképet is gazdagítják. Nem mellesleg az idei évet az ENSZ az erdők évének nyilvánította. Érdemes saját házunk táján körbe nézni, mit tehetünk az erdőkért...

A HUMUSZ honlapjáról

Továbbiak a témában:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=399170
http://www.humusz.hu/hirek/hatteranyag-az-ujrapapir-vilagnapja-sajtoanyagahoz/3749

Témához kapcsolódó korábbi írásaink:
Gazda(g)ság és a társadalom változásai
Kis ország, nagy ország
Nyomtatni vagy nem nyomtatni?

Amikor a sok kicsi tényleg sokra megy

Érdekes és elgondolkodtató cikk olvasható az index.hu oldalon: a holland légitársaság apró trükkökkel negyedére csökkentette üzemanyag-fogyasztását. Tüzetesen átnézték a repülőgépek felszerelését és némi számolgatás után pár kilogrammos tételek cseréjével jelentős csökkenést értek el négyszázezer kiló összsúlyú monstrumnál.

Ha nekik sikerült, más cégeknél is lehet optimalizálni a csomagolási, szállítási, stb költségeket. Nem csak a cég zsebében marad több, hanem Földünk is meghálálná a kevesebb kőolajfogyasztást, szemét termelést, közlekedésből adódó terhelést... A KLM megmutatta, hogy érdemes a problémával foglalkozni. Lehet eredményeket elérni apróságoknak tűnő változtatással is. Kicsiben, nagyban, otthoniban, cégesben... A hosszútávú hatások pedig bizonyosan pozitívak lesznek!

Narancs illatú C-vitamin…

Tombol az influenzajárvány. Aki még nem kapták el, azok is megrohanják a patikákat és feltankolnak vitaminokból.  Ez sokszor elég is a megelőzéshez, a gyorsabb gyógyuláshoz, vagy a visszaesés elkerüléséhez. A választék széles, talán nincs is akkora szatyor, amiben mindent haza lehet vinni. Rengeteg márka, típus és dózis. De egy a lényeg: nem muszáj a vitaminnal együtt adalékanyagokat is szednünk. És itt most nem reklám következik.

Aszkorbinsav mikroszkópos képe

A gyógyszerek előállítása vegyipari folyamat, sok mesterséges anyag felhasználásával. Ezeknek egy része nehezen bomlik le, és miután szervezetünkben elvégezte a dolgát (pl. elvitte a hatóanyagot a felszívódás helyére, vagy csak elnyomta a  rossz ízét), távozik és a csatornákon keresztül bele kerül a természetes vizekbe. Nem szűri ki semmiféle szennyvíztisztító módszer. Egyféleképpen lehet  elkerülni  őket,  azzal, hogy meg se vesszük. Csak összetevőket kell elolvasni: minél rövidebb a sor, annál jobb.  

Legfontosabb a C-vitamin: aszkorbinsav, fehér vagy világossárga szagtalan kristály.  Se nem rózsaszín, se nem illatos.

http://vitaminbank.hu/c-vitamin.php

Ne a dizájn vagy a reklámok szlogenjei alapján döntsünk!

Gazda(g)ság és társadalom 5

Szemét kérdés...

Már jó pár éve működik a szelektív hulladék gyűjtés rendszere Magyarországon, mégis muszáj szót ejteni róla. Szerencsére a lakosság egy része belátta ennek fontosságát, és a környezettudatosan, lelkesen viszi le szétválogatott szemetét a gyűjtőszigetek konténereibe, ahonnan aztán itthon vagy külföldön kerül nek újrahasznosításra a flakonok, dobozok, üvegek.

A valóság sajnos az, hogy sok gyerekbetegsége van még a rendszernek, nem csak az, hogy vidéken alig működik. Először a wikipédia írását szeretném idézni :

A fenntarthatóság szempontjából azért problematikus az újrahasznosítás, mert a hulladékot, pl. csomagolóanyagokat előállító cégnél nem jelentkezik (motiváló mértékű) költségként a hulladék semlegesítése, ez a feladat az államra hárul. Ez a berendezkedés az eldobható csomagolást gyártó cégnek kedvez, mert a haszon nála keletkezik, az elhárítás költségei viszont nem. Ez a társadalom egészének rossz, mert az államnak az újrahasznosításra fordított pénzösszeget máshonnan kell elvonnia.

A másik oldal a felhasználók hanyagsága: talán sikerül mindenkinek a megfelelő konténerbe hajítania szemetét, de nem egyszer látni olyat, hogy a szépen különválogatott, elmosott, ép flakonokat dobálnak a műanyagos gyűjtőbe. 10x olyan gyorsan telik meg a konténer így, mintha összenyomva kerülnénk bele a palackok. Ez azt is jelenti 10x gyakrabban kell üríteni, azaz 10x sűrűbben jön a kukásautó. (Vagy napokig nézegetjük a konténer melletti halmokat) Ezzel már el is pazaroltuk az újrafelhasználással megspórolt energiát, és hiába fordítottuk drága időnket a válogatásra. Nyaraláskor sem felfújva pakoljuk be a gumimatracot a bőröndbe...

Akkor érnénk el igazán nagy előre lépést a problémakör megoldásában, ha  a szeméttelepek méretét lehetne csökkenteni. Ennek egy szelete csak az újrahasznosítás, egy másik a térfogat maximális kihasználására való törekvés a dobozok, palackok stb. összenyomásával. Nagyobb részt azonban azon múlik, hogy a boltokban mit veszünk meg és arra mennyire vigyázunk.  Ez időnként elég nehéz feladat, hiszen még se üveges tejet, se sampon-utántöltőt nem lehet kapni.  Rengeteg olyan áru van amit lehetne nagy tartályokban tárolni az áruházakban, amiből a vevők szépen leengedik a szükséges mennyiséget a saját maguk által oda vitt flakonokba. Mennyivel kevesebb tusfürdős-, mosogatószeres-, vagy müzlis-dobozt kellene gyártani! 

Az ábrándokon túl: már most is lehet szatyrot vinni magunkkal, és szólni, hogy nem kérünk újabbat. Lehet például 100-as papírzsepit venni a 10-esével csomagolt helyett, vagy lehet sok mindenből a nagyobb kiszerelést választani. Ezek egységára általában még olcsóbb is. A helyi termékek környezetvédő szerepéről meg már írtunk a 2. részben. A már megvásárolt termékek, ruhák, elektromos cikkek, használati tárgyak élete pedig meghosszabbítható ha a használati utasításnak megfelelően töltjük, mossuk, tisztítjuk.

Néhány szakértő-oldal:

• Minden a témáról: http://www.szelektiv.hu/
• A szelektív hulladékgyűjtés titkai: http://www.kvvm.hu/szelektiv/
• A hulladék specialista: http://www.humusz.hu/

2011 az Erdők Nemzetközi Éve

Tavaly az ENSZ a Biodiverzitás Nemzetközi Évévé nyilvánította 2010-et, idén az erdők fontosságára irányítják a figyelmet.

Reméljük ez a felhívás és a csatlakozó programsorozat sokakat közelebb visz  ahhoz, hogy értékelni tudja a természet szépségét. Az erdő a látogatója számára testi-lelki felfrissülést nyújt, és cserébe csak annyit kér, ne pusztítsuk el szemeteléssel, zajongással, ne elégedjünk meg monoton ültetvényekkel.

A Cuha - szurdok kapujában  - Fotó: Pap Gábor

 A témáról bővebben:

• http://www.diverziti.hu/2517/2011-az-erdok-nemzetkozi-eve/ 
• http://wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=friss&ev=0&id=739
• http://tisztajovo.hu/2011/01/13/az-erdok-nemzetkozi-eve/

Általánosságban az erdőkről: 

• http://www.erdo.hu
• http://www.erdo.hu/jelentoseg.htm
• http://erdo.lap.hu/

Amit a magyarországi erdőkről tudni érdemes:

•  http://wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=archiv&ev=2009&id=309 

Mindenkinek nyitott szemű, élményekkel, szépségekkel teli kirándulásokat kívánunk 2011-re!

Gazda(g)ság és társadalom 4

Még az ember se számít... 
  

A múltkor megnéztük hogyan hat az élőhelyek feldarabolódása az ott élő növény és állatközösségekre. Most pedig egy valós példa következik, arról hogyan szívatjuk saját magunkat a "minél olcsóbb annál jobb" elven kivitelezett beruházásokkal.

Adott egy falucska, mely közel fekszik egy nagyvároshoz, így a falusi nyugalom mellett élvezheti a város pozitív hatását. Határában sorra épültek a különféle nagy áruházak, bevásárló központok, benzinkutak, majd ezeket összekötötték egy gyorsforgalmi úttal: Örültek a falucska lakói a sok új munkahelynek és annak, hogy szinte minden kapható volt 1 km-es körzetben: bicikli, sörkülönlegességek, szekrénysor, stb. stb. -sorolhatnánk napestig. Az utak miatt messzebbről is jöttek a vásárlók, sehol nem volt panasz a forgalomra.

Aztán beköszöntött a 2010-es év, és csak esett az eső, esett, esett. A víz-víz-víz meg csak jött-jött-jött és egyre feljebb kúszott ...-hogy klasszikusokat is idézzünk. Ugyanis az építkezések miatt a falu szélén a víz lefolyási irányok megváltoztak. Ami azelőtt domb volt, az gödör lett, az elvezető csatornát pedig pár laza markolókanál-mozdulattal betemették. Most pedig 100 méteren se múlik, hogy több utcányi háznak kertje és pincéje van vagy tava. Szerencsére azért palack-postát még nem kell küldeniük a lakóknak. 

De talán ez az egyetlen módja, ahogy még nem keresték a felelőst és azt, aki segít nekik megoldani a problémát: kiássa a szükséges elvezető árkot. Ami nem 2 fillérbe kerül....

Eddig tart a történet, reméljük jó vége lesz. 

De érdemes elgondolkodni, vajon mennyire figyelnek az éltünket megkönnyítő beruházások a természet épségére, ha az emberek vagyonát (értsd: házát, életének biztos pontját) sem becsülik. Tényleg épülnek vadátjárók? Nem vágnak ketté védett területeket utakkal? Valóban értéktelenek a hírekben is hallható kisebb-nagyobb botrányok után beépített Natura2000-es területek?

Tegyük fel, ilyenek csak minden 10. beruházásnál történnek. A kár általában akkor is helyreállíthatatlan, a következményekről meg az előző részekben már írtunk.

Gazda(g)ság és társadalom 3

Kis ország, nagy ország 

Múltkor szóba került, hogy az gazdasági fejlődés velejárója az, hogy egyre több zöld terület épül be, egyre több út darabolja föl a természetes élőhelyeket. Miért baj ez?
Képzeljünk el egy-egy ilyen körbeépített területet úgy mintha egy kicsi ország lenne. Az ott élő fajok, állatok, növények, gombák, baktériumok, stb. a különböző szakmájú emberek. Mindegyiknek más-más táplálék kell, különböző méretű élettér, másokkal vannak kapcsolatban, másokat viselnek el vagy szeretnek a környezetükben.  Például a pékek közel laknak a gabonatermesztőkhöz és nem szeretik a fazekasokat. Az autószerelők mit sem érnek a gumisok nélkül, de a bicikliszerelőkkel harcban állnak a telephelyekért. Egy szakmában dolgozók segítik egymást, de az ország mindenből csak bizonyos létszámot tud eltartani.
Most képzeljük el, hogy ez az ország, 1x1 km alapterületű. Ezen az 1x1 km-en kell a minden szükséges élelmiszert megtermelni, és az utódokat fölnevelni. Ezen az 1 km² -en kell megoldani az oktatást, az egészségügyi ellátást, és a lakosok elszállásolását, hogy semmi luxust ne említsek.
Minél nagyobb egy ország alapterülete, annál többféle szakember fér el benne, annál bonyolultabb a rendszer, annál többféle lakossági igény lesz kielégítve.

Megfordítva: Minél kisebb egy ilyen terület, annál kevesebb fajnak van ott helye, annál egyszerűbb a rendszer, azaz szegényebb a közösség. Például nincsenek pékek, csak gabonatermelők. Azaz sokaknak nincs megfelelő tápláléka, mert a gabonát nem szeretik, csak a kenyeret. Ezek, legyenek mondjuk az autószerelők, hamar ki is pusztulnak, teret adva ezzel a bicikliszelőknek.  Most akkor az ország autó tulajdonos lakossága vagy lecseréli járművét biciklire, vagy nem tud közlekedni többet…
Élő példa erre egy olyan eset, amikor eltűnnek a szúnyogok. Nem is lenne rossz… de akkor a szúnyoglárvát fogyasztó halnak is és a felnőtt szúnyogot fogyasztó madárnak is más táplálék után kéne néznie. Például méhek után, ami sok gyümölcsfa beporzója… azaz a méhek létszáma is lecsökken, ami a gyümölcstermés elmaradásához vezet.
Nem csak a természetes életközösségek igénye a megfelelő nagyságú terület, hanem a termesztett növényeké is. Minél kisebb egy gabonatábla, annál nagyobb kárt tud benne tenni egy-egy jégeső, tűzvész vagy akár annál több növény szenved egy közeli út forgalmának szennyezésétől. Nem csak satnyább lesz, hanem még el is raktározza a kipufogó gáz mérgeit, amit aztán megeszünk.
Egy szó mint száz, itt is igaz az a természeti törvény, hogy a nagyság és sokféleség megvéd a fertőzésektől, a természet erőitől, és az ember pusztítástól is. Egy kicsit…

Vízkereszet: beteljesedik a fenyők végzete

Sok természet-szerető ember tekint ellentétes érzelmekkel a karácsonyra. A szeretet ünnepén, hagyományból ki kell vágni egy élő fát. Persze lehet műfenyőt venni, de akkor se a látvány, se az illatok nem igaziak.
Talán félig megnyugodhat a lelkiismeretük, hiszen a fákat pont erre a célra termesztik. Ugyan úgy ahogy a búzát, kukoricát, energia-ületevényeket, vagy hogy durvább példákat mondjunk: csirkéket, teheneket, disznókat...
Az ország nyugati felének lakosai pedig teljesen megnyugodhatnak: fájuk vízkereszt után sem csupán szemét lesz, hanem például komposzt. Erről ír az origo.hu zöld blogja:
http://365.postr.hu/talajtakaro-lesz-a-karacsonyfakbol-sopronban-es-gyorben

Gazda(g)ság és társadalom 2

Amikor a kevesebb több

Mit is jelent a gazdasági fejlődés? Több gyárat, üzemet, szolgáltató céget. Kicsiket és nagyokat egyaránt, amik évről évre nagyobb hasznot termelnek maguknak és adóikon keresztül az államnak. Ez mindenképpen több munkahelyet teremt, és jobb esetben a bérek növekedését is maga után vonja. Viszont a termékek minősége nem feltétlenül javul, mert ezt a piaci versenyhelyzet befolyásolja. Ráadásul mindig lesz egy olyan társadalmi réteg, amelyik a legolcsóbb termékeket fogja megvenni az  ár/érték arány figyelembe vétele nélkül.

A fejlődés következménye a szállítás és a közlekedés fokozódása, ami előbb-utóbb új utak építéséhez vezet. Persze az nem hátrány, ha egyre gyorsabban tudunk majd egyre nagyobb távolságokat megtenni. Legalábbis a kényelem szempontjából nem az...

Azonban utak egyre több termőterületet vagy természetes élőhelyet foglalnak el.  Ráadásul a megmaradó területek is egyre kisebbek lesznek, egyre kevésbé tudják megóvni saját életközösségüket. De erről majd legközelebb, most inkább maradjunk a saját "életközösségünknél".

Az ember mindig többet akar, ez a mozgatója mindennek. Ám kérdés, hogy muszáj ennek feltétlenül anyagi javakban megjelennie? Nem lenne jobb több szabadidő? Több kedvesség? Kipihentebb kollégák? Mosolygósabb arcok az utcán? Nem ezektől éreznénk jobban magunkat? Természetesen van egy létminimum, ami kell a kiegyensúlyozott élethez, de ez a blog most nem kis országunk szociopszichológiai elemzéséről szól. Ezek a kérdések is hozzá tartoznak a természetvédelemhez, hiszen egy pénzorientált világban a természet nem érték. Félreértés ne essék, nem az őskorba kell visszamenni, és nem is szabad egy utópisztikus világról ábrándozni. Annyiról lenne szó, hogy nem muszáj részt venni a világot uraló gazdasági versenyben.

Egy-egy város vagy ország igényeit 80-90%-ban ki lehetne elégíteni helyben termelt és feldolgozott élelmiszerrel, ott gyártott termékekkel. Nem kellene sok milliót költeni a szállításra majd a légszennyezés csökkentésére. Igen, a cégeknek megéri nagyban termelni, de ha nem lenne erre lehetőségük, akkor a kisebb helyi üzemek is pont annyi embernek adnának munkát, mint a nagy gyárak.

Mit tehetünk mi ezért? Lehetőleg helyi termékeket vásárolunk. Nem dőlünk be a reklámoknak és a csomagolásoknak. Az előbbi úgyis kozmetikázott, az utóbbi meg a szemétben végzi.

Ehhez általában nem kell sok pénz, ahogy az pl a Karácsony mumusa bejegyzésben is olvasható.

 

Gazda(g)ság és a társadalom változásai

Érdekes cikket olvashatunk az index honlapján, az elöregedő társadalmakról. Magyarországon ez a téma még pikánsabb a nyugdíj-reform és a csökkenő népesség miatt.
A cikk alapjául szolgáló tanulmány gazdasági szempontból közelíti meg a kérdést, mégis elfelejt egy fontos dolgot: Földünk erőforrásai végesek. Így a gazdasági fejlődés sem lehet végtelen.
Az emberiségnek, főleg a fejlett országok lakóinak szembe kell nézni a problémával, hogy ha kevesebb gyerek születik, de a születéskor várható élettartam 70 fölött van, akkor pár évtized múlva egyre több nyugdíjas lesz, egyre kevesebb munkaképes ember mellett. Persze, ha meg sok gyerek születik, akkor túlnépesedik a Föld….
Az elöregedő társadalom mindenesetre nem kedvez a gazdasági fejlődésnek, legalábbis a mostani társadalmi berendezkedés mellett biztosan nem.
Lehet, hogy ideje lenne átgondolni céljainkat és jólétünk mértékegységeit. Ha szeretnénk, hogy unokáink gyerekei is élhető világba szülessenek, akkor ideje lenne a hosszútávú jövő biztosításán elgondolkodni. Ma, a 21. században, büszkék vagyunk tudományos eredményeinkre, technikai fejlettségünkre. Nem kellene ezeket a rövidtávú (értsd: egy emberöltő) meggazdagodás helyett arra használnunk, hogy utódainknak is legyen  majd egy élhető bolygójuk?
És hogy kerül mindez egy természetvédelmi blogba? Úgy, hogy a gazdasági fejlődés alapja a Föld: a termőterület, az erdők, az óceánok, az ásványkincsek, az energia, legyen az megújuló vagy nem megújuló. Ehhez jön hozzá az emberek munkája, ami gazda(g)sággá változtatja a forrásokat. Ezeket lehet úgy irányítani, hogy rövidtávon sokat használunk és nyerünk, meg úgy is, hogy a Föld ökológiai rendszerének bölcs fogaskerekévé válunk, és nem romboljuk azt amiből élünk.

Téli madáretetés = nyári gyümölcstermés

A karácsonyi ajándék - őrület és a havas - sós utak okozta bosszúságok közepette a természetről is muszáj szót ejtenünk. Mert nem is alszik olyan mélyen. Például az itt maradó madarak  télen minden idejüket táplálékkeresésre fordítják.  Könnyen segíthetünk nekik egy kis élelem kihelyezésével, a gondoskodást pedig nyáron százszorosan hálálják meg!

Az itt áttelelő fajok közül azok is a lakott települések közelébe húzódnak, amelyek amúgy nem szeretik az ember közelségét. Megtanulták, hogy télen a kertek közelében több az élelem. A tél folyamán a kertben, teraszon jól tartott madarak tavasszal se fognak túl messzire költözni.

Etetőnkön felbukkanhatnak például a szén-, kék-, barát-, fenyvescinegék, csuszkák, nagy-, közép-, kistarkaharkályok, erdei-, fenyőpintyek, meggyvágók, zöldikék, tengelicek, csízek, citromsármányok a mezei és házi verebek mellett.

Ezen fajok többsége tavasz elejétől ősz végéig ’húsevő’ azaz elpusztít mindenféle hernyót, pókot, rovart és rovarlárvát. Megszabadítja a fákat, bokrokat, veteményes kertet a kártevőktől, minket, embereket a bársonylegyektől, lószúnyogoktól, poloskáktól.

Egy jól elhelyezett etető vidám életének nyomon követése pedig csak plusz szórakozás az esti sorozatok mellé.

egy kreatív ötlet a madárbarát Göd honlapjáról

Az etetés, etető építés szabályairól rengeteg információ olvasható interent-szerte.A legfontosabb, ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, amíg ki nem tavaszodik. Akkor viszont mindenképpen!

Például: 

• Pontos információk az MME honlapjáról:
  http://www.mme.hu/napi-madarvedelem/madarvedelmi-eszkozok/teli-madaretetes.html
• A sulinet.hu -n a hattyúk, ragadozó madarak etetéséről is olvashatunk a kerti etetés szabályai mellett: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kial/0/12036/1
• Madárfejjel, az etetőkről:
  http://www.szepzold.hu/madaretetes_olcson_es_konnyeden_
• "Kis etetés történelmi összefoglaló" az Erdély Nimród c. lap honlapjáról:
  http://www.erdelyinimrod.ro/?page=10046
• Egy gyűjtemény: http://madareteto.lap.hu/ 
• Madárbarát város:
  http://madarbarat.god.hu/index.php?fm=1

A karácsony mumusa

Jön az ünnep, szabadság, pihenés, vendégek, azaz napokig tartó sütés-főzés és a mindezt megelőző takarítás! Gondolom senkinek nem ez a kedvenc része a karácsonyi készülődésnél. De muszáj átesni rajta. Most itt, nem fogom részletekbe menően elemezni a lakásfényesítés csínját-bínját, csak pár ötletet szeretnék ajánlani a természetes és környezetbarát takarításhoz.

Felejtsük el a szuper-erős vegyszereket, ezek nem csak természetbe kiszabadulva mérgezőek, hanem használat közben belélegezve se egészségesek. A fegyvertárunk legyen: a mosószóda, a szódabikarbóna, az ecet, a szappan, és a melegvíz. 

Itt van egy szellemes videó a Zöld-Pók Alapítványtól és a Tudatos Vásárlók Egyesületétől:

http://www.youtube.com/watch?v=Rrb4efvPpPE&feature=related

Nézzük, mivel is varázsolta tisztává a videóban Réka a több mint 10 éve elhanyagolt legénylakást:

 Mosószóda: Azaz a természetben is megtalálható nátrium-karbonát (Na₂CO₃), melynek vizes oldata lúgos kémhatású, ezért jó tisztítószer, oldja a zsírt, lágyítja a kemény vizet.  

Szódabikarbóna: Ami tulajdonképpen nátrium-hidrogénkarbonát (NaHCO₃), vizes oldata enyhén lúgos. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható. 

Ecet: másnéven esetsav (CH₃COOH), ezt nem kell bemutatni, és valószínűleg vízkőoldó hatását is biztosan mindenki ismeri.

Szappan: A legősibb mosószer. Kémiai meghatározással a szappan karbonsavak nátriumsója. Régen úgy állították elő, hogy zsíros és faggyús állati eredetű anyagokat lúgkővel (NaOH) főztek össze.  Minél kevesebb az illatanyag, annál környezetbarátabb a termék!

Néhány link a témában:

• (Valószínűleg koránt sem teljes) lista a fenti termékeket forgalmazó cégekről: http://www.humusz.hu/node/3313
• Nagy mosóporteszt: http://www.lelegzet.hu/archivum/2006/03/3422.hpp
• Amikor a „high-tech” jó célt szolgál: mikorszálas tisztítókendő  a vegyszermentes takarításért: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/takaritas-vegyszer-nelkul-mikroszalas-tisztitokendokrol 
• A címe magáért beszél: http://vegyszermentes.blog.hu/
• 17 tipp az ecet felhasználásra a dohányfüsttől a sófoltokig: http://www.bien.hu/otthon-csalad,praktikak-&-tippek,mi-mindenre-jo-az-ecet,111449
• Nem szabad kifelejteni innen a mosódiót sem, bár megfontolandó, hogy Indiában és Nepálban terem, míg a mosószóda itthon is előállítható. http://www.zoldbolt.hu/termek/indiai-mosodiohej 

Nyomtatni vagy nem nyomtatni?

Minden magára valamit is adó cég/alapítvány/egyesület/magánszemély/stb. felhívja tisztelt címzettjeinek figyelmét, hogy környezetvédelmi okok miatt, ha nem muszáj, ne nyomtassa ki az e-mailt/hírlevelet/dokumentumot, amit kapott.

De valójában mit spórolunk, hol a határ? Az rendben van, hogy ne használjunk fölösleges papírt, óvjuk a fákat. De mégis mennyi energia a nyomtatás vagy a számítógép használata?

Ez utóbbi egyszerű:

1 kWh villamos energiával monitortól függően átlagosan 3-4 órán keresztül lehet használni a számítógépet, a hatekony_energia.pdf információi szerint, amit a https://e-iroda.eon-tiszantul.com oldalról tölthető le.

A továbbiakban az egyszerűség kedvéért számoljunk 210 perccel (3.5 óra). Ennyi idő alatt 1 A4-es oldal/perc sebességgel számolva kb. 210 oldalt lehet elolvasni. Figyelembe véve, hogy monitort bámulunk és, hogy kutatások szerint ilyen sebességgel csak kb. 60%-t értjük a szövegnek, számoljunk 100 oldallal. (http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=37318)

Tehát 100 oldal elolvasása (vagy 20 oldal 5x-i elolvasása, vagy 1 oldal nézegetése 3-4 órán át stb.) a számítógépen kb. 1kWh fogyasztást jelent. (1 oldal 1x-i elolvasása 2.1 perc alatt 0,01 kWh)

A további számításokhoz feltételezzük, hogy a számítógép és a nyomtató már be van kapcsolva. A nyomtatás 1 oldalas és fehérpapírra történik.

A nyomtatás fogyasztása:

A nyomtató működtetése elenyésző mennyiségű energiát igényel a számítógéphez képest - feltéve, ha csak akkor kapcsoljuk be, amikor nyomtatunk. Ezért áramfogyasztását kihagyjuk a számításból.

Egyes típusok ugyanis standbyban is jelentős energiát vesznek fel: egy átlagos, 5 éves lézernyomtató készenléti üzemmódban körülbelül 16 wattot fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy évente 4-5 ezer forintunkba kerül, ha minden nap 24 órán keresztül standby üzemmódban hagyjuk a nyomtatónkat. Ezzel szemben mindössze pár száz forintnyi áramköltséggel jár egy évben, ha mindennap kinyomtatunk 20 oldalt, és csak a nyomtatás idejére kapcsoljuk be a gépet. http://www.fn.hu/zold/20080528/nyomjuk_le_aramfalo_szamitogepet/

Egy elektronikai cikkeket forgalmazó áruház nyomtató - kínálatának teljesítményeit átlagolva kb. 22.5 oldalt nyomtatunk ki percenként. Legyen 20, könnyebb vele számolni, és ebbe az adatátviteli idő is bele fér.  Vagy egy régebbi típusú nyomtató.

Papír:

A Wikipédia szerint (http://hu.wikipedia.org/wiki/Pap%C3%ADr) 1 tonna fehérpapír (nem újra papír) előállítása 717 kWh energiát igényel. Ha hozzá számoljuk a szállítást, csomagolást, egyéb költségeket, akkor kerekítsük fel 1000 kWh. 1 kg-os 80 g/m²-es A4-es csomagban kb. 200 lap van.  (http://www.prosign.hu/lap/cikk/lexikon_papir_meretek.html) Maradva a fenti számoknál, 1 percnyi adagunk, azaz 20 lap előállítása 0.1 kWh energiát igényel.

Nyomtatás + papír:

100 oldalt 5 perc alatt nyomtat ki példabeli nyomtatónk. Ez 0.1x5 = 0,5 kWh (papír előállítása) energiafogyasztást jelent (papír előállítása) plusz a számítógép működése: 210 perc alatt 1 kWh-t fogyaszt, 5 perc alatt 0.024 kWh-t. Összesen: 0,524 kWh 100 oldal nyomtatása.

Összehasonlítva: 1 kWh energiát fogyasztunk, ha 100 oldalt olvasunk el a számítógépen, vagy 190-t kinyomtatunk.

Hol a határ?

 Az adatátviteli idő miatt 1 oldal nyomtatása arányosan hosszabb idő mint 2, 3, 4 vagy sok oldalé ezért számoljunk most is 20 oldallal, ami egy átlagos nyomtatónál 1 percbe telik.

20 lap előállítása 0.1 kWh energiát igényel, az 1 perces számítógép használat 0,0048 kWh fogyasztást jelent. Összesen: 0,1048 kWh

20 oldal elolvasása a fenti számítások szerint 40 perc, 0,2 kWh.

Azaz majdnem 2x annyi!

Nézzük kevesebb lappal. Eztán mindenhol 1 perc PC használatot számolok az adatátvitel miatt. (De ha azt is csökkenteném arányosan, akkor se billenne át a mérleg.)

10 lap nyomtatása: 0.05 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0548 kWh

10 lap elolvasása: 20 perc, 0.1 kWh

5 lap nyomtatása: 0.025 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0298 kWh

5 lap elolvasása: 10 perc 0,05 kWh

3 lap nyomtatása: 0.015 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0198 kWh

3 lap elolvasása: 6 perc 0,03 kWh

2 lap nyomtatása: 0.01 kWh (előállítás) + 0.0048 kWh (PC) = 0.0148 kWh

2 lap elolvasása: 4 perc 0,02 kWh

1 oldal nyomtatása: 0,005 kWh (előállítás) + 0,0048 kWh (PC) 0,0098 kWh ~ 0,01 kWh.

Ennek az oldalnak az elolvasása 2 perc alatt szintén 0,01 kWh fogyasztást jelent.

Ezen az ábrán szépen látszik, hogy nő a fogyasztás a oldalak számával nyomtatás vagy PC-n való olvasás estében.

Elismerem, a számítások koránt sem pontosak. Nem is lehetnek azok, hiszen mindenkinek másmilyen gépe van (egy laptop például harmad annyi energiát fogyaszt, mint egy PC), más a nyomtatója, más sebességgel olvas. Továbbá sok tényezőt nem vettünk bele, mint például a papír alapanyagaink kitermeléshez és a gyárba szállításához szükséges energiát, sem a festékpatron energiaköltségeit. Sőt régebbi gépeknél egy dokumentum nyomtatóra küldése is jelentős idő lehet.

Az azért mindenképpen elgondolkodtató, hogy egy oldal 2 perc alatti elolvasása kb. ugyan annyi energiát fogyaszt, mintha kinyomtatnák. Ráadásul 1 oldalasan, és nem újra-papírra….

Szóval azt mondhatjuk, ha már teleírt A4-es oldalnál többet nyomtatunk ki, nem pazarolunk.

Persze azért ne felejtsük el, hogy két oldala van egy lapnak és hogy újrapapírt keressünk a boltokban. A pár soros e-mailek nyomtatását meg valóban felejtsük el. De azt a doksit, amit sokszor elő kell vennünk, bátran nyomtassuk ki, még ha jópár oldal is.

És azon is érdemes elgondolkodni, hogy a számítógép előtt töltött időnk mennyire hasznos. Néha , mondjuk a sokadik pasziánsz-leosztás helyett, lehet, hogy jobb egy könyvet levenni a polcról. Akár egy 1 oldalasat…

Ökokarácsony

Nyüzsögnek az adventi vásárok, nyitva tartanak a boltok vasárnap is, elkezdődött a 4 hetes őrület, közeleg a Karácsony. De muszáj ilyenkor mindig mindennek a vásárlásról szólnia?

Nem akarok se az ünnep lelki oldaláról beszélni, se rávenni senkit arra, hogy pár nap alatt váljon profi képzőművésszé és saját kezűleg készítse el az ajándékait. Van, akinek ez nem megy, semmi gond! Ettől még lehet szép az ünnep. Íme, néhány pont a környezetvédelem jegyében, amit érdemes az ajándékok kiválasztásánál szem előtt tartani:

•  nekem tetszik vagy az is örülni fog, akinek szánom?
•  olyan, aminek örül, de magának nem venné meg?
•  ha hasznos ajándéknak szánom, akkor tényleg hasznos? nem valami szekrény mélyén fog landolni?
• egyeztetted a méretet? vagy eltetted a blokkot, hogy vissza lehessen cserélni, ha nem jó?
•  miből készült?
• előállítása környezetbarát? (tudom, ezt nehéz megállapítani)
•  mennyit utazott idáig? (az alapanyagoktól az összeszerelésen át az értékesítők láncolatának végéig)
• magyar termék?
• tartós?
•  ha elektromos, akkor energiatakarékos? tölthető vagy elemes? (vegyél hozzá akkut is!)
•  mennyi rajta a csomagolás? (az ajándék fele a szemétbe kerül?)
• megvásárlásával támogatok valami alapítványt esetleg?
• ha nem tudsz „elég drágát” venni, akkor vegyél valami vicceset vagy jelképeset
•  ha csak kis figyelmességgel szeretnél meglepni valakit, akkor a műanyag karácsonyi kütyü-mütyük helyett válassz valami ehetőt, vagy legalább lebomlót (csoki, mézes-kalács, mikulás virág, asztaldísz fenyőágból, stb.)
•  adj ajándékba élményt! (hangulatos kávézás jó társasággal, éjjeli csillag les, korcsolyázás, koncertjegy, múzeum-belépő stb.)
• csomagolásnál a fő szempont legyen a spórolás vagy az újrafelhasználhatóság, ne gyártsunk szakadt színespapír - hegyeket! (pl. a szép ajándék-szatyrokat el lehet tenni, majd továbbadni egy következő ajándékkal - ha hozzá teszed, h a környezetvédelem jegyében cselekszel, nem ciki)

Hó és só

A tél első napján muszáj a hóról írnom. Nemis a hóról, hanem az eltávolításáról.
A lapátolás sima ügy: a végeredménye tiszta járda, néhány hókupac mellette és némi izomláz az edzetlenebb testrészekben. A következő lépés a síkosságmentesítés, azaz a baleseti ambulancia elkerülése.

A sózást idén szeptember 1.-je óta rendeletben tiltják (csak az utakat lehet sózni, járdákat, parkokat nem). A NaCl miatt a növények nem tudnak elegendő vizet felvenni és a só sok jelentős tápanyagot is kiszorít a szöveteikből. Ezen túl a nagy mennyiségű nátrium-klorid kárt tesz a talajban - felborítja a mikroorganizmusok egyensúlyát -, az épített környezetben (aszfaltban, vasszerkezetekben stb.), a cipőinkben, kutyák tappancsaiban stb. stb. sőt a talajvízbe is bemosódik Helyette használható az ártalmatlan és esetenként olcsóbban beszerezhető: hamu, homok, forgács, murva, vagy az olvasztásra is alkalmas kálcium-magnézium-acetát (CMA).

Sok médiumban javasolják a CaCl₂ használatát, de ez messze nem a tökéletes megoldás. Ugyan sokkal jobb hatékonysággal olvasztja el a jeget, mint a NaCl, de erős vízelvonó hatása miatt irritáló, kesztyű használata és belélegzésének elkerülése erősen ajánlott.  

Itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalcium-klorid további érdekességek tudhatók meg az anyagról. Azt írja például, hogy: „oldott állapotban kevésbé káros a növényekre, mint a nátrium-klorid …”. Azt nem, hogy nem káros, csak kevésbé...  környezetvédelemről meg szó sincs! 

Azt is írja, hogy: „Mivel növeli a sejtmembrán permeabilitását (azaz a sejtekbe könnyebben fognak ki- és bejutni a nagyobb molekulák is), vizes oldatát előszeretettel alkalmazzák genetikai módosítások során, mert a csökkentett ellenállás segítségével a DNS fragmentumok nagyobb valószínűséggel jutnak be a sejtbe, és épülnek be a sejt DNS-ébe.” Ez sem éppen egy pozitív tulajdonság. 

Fő előnye az, hogy kevesebb is elég belőle. Kár, hogy ezt csak mintegy 1.5 órás kitartó keresgélés után hámoztam ki a sok-sok ezzel foglalkozó cikkből. Más indok nincs. De végül is a logika működik, a kevesebb kevésbé káros… csak nem hangoztatják sehol, hogy mennyivel kell kevesebb. Mert kilója jóval drágább mint a konyhasóé.

Még néhány link a témában:

• Hogyan sózzunk és mivel?
  http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/hogyan-sozzunk-es-mivel-telen
  A cikk részletes tájékoztatást ad az egyes hó- és fagymentesítő anyagok előnyeiről és hátrányairól. A sófajtáktól a műtrágyaként viselkedő vinaszon át a kloridion mentes CMA-ig.
• CMA- ról angolul:  http://en.wikipedia.org/wiki/Calcium_magnesium_acetate
• A levegő munkacsoport híre a CMA- ról, ami nem csak védi a növényeket, hanem a szálló finompor egy részét is megköti :  http://www.lelegzet.hu/archivum/2007/04/3457.hpp.html

Arról se feledkezzünk meg, hogy mi emberek is a természet részei vagyunk, és túlélésünk egyik záloga a jó közérzet: irány síelni, szánkózni, hógolyózni!