Kis ország, nagy ország
Múltkor szóba került, hogy az gazdasági fejlődés velejárója az, hogy egyre több zöld terület épül be, egyre több út darabolja föl a természetes élőhelyeket. Miért baj ez?
Képzeljünk el egy-egy ilyen körbeépített területet úgy mintha egy kicsi ország lenne. Az ott élő fajok, állatok, növények, gombák, baktériumok, stb. a különböző szakmájú emberek. Mindegyiknek más-más táplálék kell, különböző méretű élettér, másokkal vannak kapcsolatban, másokat viselnek el vagy szeretnek a környezetükben. Például a pékek közel laknak a gabonatermesztőkhöz és nem szeretik a fazekasokat. Az autószerelők mit sem érnek a gumisok nélkül, de a bicikliszerelőkkel harcban állnak a telephelyekért. Egy szakmában dolgozók segítik egymást, de az ország mindenből csak bizonyos létszámot tud eltartani.
Most képzeljük el, hogy ez az ország, 1x1 km alapterületű. Ezen az 1x1 km-en kell a minden szükséges élelmiszert megtermelni, és az utódokat fölnevelni. Ezen az 1 km2 -en kell megoldani az oktatást, az egészségügyi ellátást, és a lakosok elszállásolását, hogy semmi luxust ne említsek.
Minél nagyobb egy ország alapterülete, annál többféle szakember fér el benne, annál bonyolultabb a rendszer, annál többféle lakossági igény lesz kielégítve.
Megfordítva: Minél kisebb egy ilyen terület, annál kevesebb fajnak van ott helye, annál egyszerűbb a rendszer, azaz szegényebb a közösség. Például nincsenek pékek, csak gabonatermelők. Azaz sokaknak nincs megfelelő tápláléka, mert a gabonát nem szeretik, csak a kenyeret. Ezek, legyenek mondjuk az autószerelők, hamar ki is pusztulnak, teret adva ezzel a bicikliszelőknek. Most akkor az ország autó tulajdonos lakossága vagy lecseréli járművét biciklire, vagy nem tud közlekedni többet…
Élő példa erre egy olyan eset, amikor eltűnnek a szúnyogok. Nem is lenne rossz… de akkor a szúnyoglárvát fogyasztó halnak is és a felnőtt szúnyogot fogyasztó madárnak is más táplálék után kéne néznie. Például méhek után, ami sok gyümölcsfa beporzója… azaz a méhek létszáma is lecsökken, ami a gyümölcstermés elmaradásához vezet.
Nem csak a természetes életközösségek igénye a megfelelő nagyságú terület, hanem a termesztett növényeké is. Minél kisebb egy gabonatábla, annál nagyobb kárt tud benne tenni egy-egy jégeső, tűzvész vagy akár annál több növény szenved egy közeli út forgalmának szennyezésétől. Nem csak satnyább lesz, hanem még el is raktározza a kipufogó gáz mérgeit, amit aztán megeszünk.
Egy szó mint száz, itt is igaz az a természeti törvény, hogy a nagyság és sokféleség megvéd a fertőzésektől, a természet erőitől, és az ember pusztítástól is. Egy kicsit…
Múltkor szóba került, hogy az gazdasági fejlődés velejárója az, hogy egyre több zöld terület épül be, egyre több út darabolja föl a természetes élőhelyeket. Miért baj ez?
Képzeljünk el egy-egy ilyen körbeépített területet úgy mintha egy kicsi ország lenne. Az ott élő fajok, állatok, növények, gombák, baktériumok, stb. a különböző szakmájú emberek. Mindegyiknek más-más táplálék kell, különböző méretű élettér, másokkal vannak kapcsolatban, másokat viselnek el vagy szeretnek a környezetükben. Például a pékek közel laknak a gabonatermesztőkhöz és nem szeretik a fazekasokat. Az autószerelők mit sem érnek a gumisok nélkül, de a bicikliszerelőkkel harcban állnak a telephelyekért. Egy szakmában dolgozók segítik egymást, de az ország mindenből csak bizonyos létszámot tud eltartani.
Most képzeljük el, hogy ez az ország, 1x1 km alapterületű. Ezen az 1x1 km-en kell a minden szükséges élelmiszert megtermelni, és az utódokat fölnevelni. Ezen az 1 km2 -en kell megoldani az oktatást, az egészségügyi ellátást, és a lakosok elszállásolását, hogy semmi luxust ne említsek.
Minél nagyobb egy ország alapterülete, annál többféle szakember fér el benne, annál bonyolultabb a rendszer, annál többféle lakossági igény lesz kielégítve.
Élő példa erre egy olyan eset, amikor eltűnnek a szúnyogok. Nem is lenne rossz… de akkor a szúnyoglárvát fogyasztó halnak is és a felnőtt szúnyogot fogyasztó madárnak is más táplálék után kéne néznie. Például méhek után, ami sok gyümölcsfa beporzója… azaz a méhek létszáma is lecsökken, ami a gyümölcstermés elmaradásához vezet.
Nem csak a természetes életközösségek igénye a megfelelő nagyságú terület, hanem a termesztett növényeké is. Minél kisebb egy gabonatábla, annál nagyobb kárt tud benne tenni egy-egy jégeső, tűzvész vagy akár annál több növény szenved egy közeli út forgalmának szennyezésétől. Nem csak satnyább lesz, hanem még el is raktározza a kipufogó gáz mérgeit, amit aztán megeszünk.
Egy szó mint száz, itt is igaz az a természeti törvény, hogy a nagyság és sokféleség megvéd a fertőzésektől, a természet erőitől, és az ember pusztítástól is. Egy kicsit…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése